külhoni magyarok

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – III. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – II. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

Kommunisták és magyarok: nemzetpolitika a párizsi béke előtt – I. rész

A magyar jobb- és baloldal közötti viták harminc éve ugyanarról, a nemzethez való viszonyról szólnak. Csepeli Kálmán rövid cikksorozata rávilágít arra, hogy ezek a viták már a negyvenes években jelen voltak a hazai közéletben, mi több, a magyarországi baloldal a szovjet megszállás után még a mainál is nyíltabban, szemtelenebbül propagálta saját nemzetellenességét. Tette pedig mindezt egy olyan időszakban – a magyar határokat újrarajzoló párizsi békekonferencia döntése előtt –, amikor mindennél jobban szükség lett volna érdekeink közös képviseletére.

--- kell beszélni róla

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,

 

Négy sor Juhász Gyula Trianon című verséből. Természetesen sorokat nem illik, nem is lehet a vers egészéből kiszakítva értelmezni, mentségem, hogy mégis megteszem az, hogy nem valódi elemzésről van szó. Az idézet voltaképp csak jelzőfény, hogy a figyelmünket ráirányítsa néhány lényeges szempontra.