A köztisztelettől a kultuszig
Minél zavarosabb, aggasztóbb egy korszak, annál nagyobb a tömegigény az állandóságot, az értékeket, az igazat, a jót hirdető szellemi vezetőkre. Magyarországon az írók mellett főleg egyes papok kerültek ilyen szerepbe.
Kovács Erik
Eutanázia-körkép: csecsemőhalál és valóságshow
Az élet és halál témáját körüljáró ideológiai csaták tárgya jellemzően az abortusz, ahogy azt Lengyelországban vagy Amerikában is láthatjuk. A másik vitatott orvosi eljárás, az eutanázia viszont ritkán, egy-egy konkrét eset kapcsán kerül csak az érdeklődés homlokterébe. Utoljára a Magyar Orvosi Kamara „sorshúzásos” – a passzív eutanáziával is rokonítható – javaslata révén került a nyilvánosság elé a téma.
Az eutanáziáról általánosságban
A megoldás: keresztény cigánypasztoráció
A magyar–cigány együttélés nehézségei – a pozitív példák dacára – az egyik legégetőbb társadalmi problémát jelentik Magyarországon. Ugyanakkor a 2010-es fordulat, vagyis a segélyorientált romapolitikát felváltó munkacentrikus szemlélet az egyik legfontosabb lépés volt az etnikumközi viszonyok normalizálásának az útján. Ami pedig legalább ennyire fontos, az az egyházak által végzett napi aprómunka: a cigánypasztoráció.
A nyíregyházi iskolapélda
Hány keresztény lesz 2050-ben?
hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?
(Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa)
Akiben a címet olvasva hiányérzet támadt, annak igazat kell adnunk: lemaradt a helyhatározó. Mivel a szekularizáció globálisan zajlik, ám európai centrummal, érdemes több irányba is kitekintenünk. Hány keresztény lesz tehát 2050-ben a világban, Európában és Magyarországon?
A koronavírus-járvány hatása a nyugati magyar közösségi életre
Egy éve már, hogy napi életünk kereteit egy vírus határozza meg. S az átlagos hírfogyasztó talán még sosem volt annyira naprakész az európai országok mindennapjait illetően, mint mostanában. Arról viszont, hogy a nyugati magyarok százezrei hogyan élik meg a korlátozásokat, senki nem beszél.
Tengerentúli tanulságok
Ami Európában elképzelhetetlen, az Egyesült Államokban valósággá vált: a baloldali szavazók derékhadát mélyen vallásos, életvédő nézeteket valló migránsok adják. Mindeközben az amerikai liberális értelmiség egy új veszélyfogalom, a „keresztény nacionalizmus” bejáratásán dolgozik.
Keresztény segélyszervezetek a magyar kisebbségekért
A keresztény segélyszervezetek a rendszerváltás óta meghatározó szereplői a mindennapjainknak, nem csak Magyarországon, hanem az elszakított területeken is, sokszor a román, ukrán, szerb állam helyett segítve ottani magyar testvéreinknek, illetve más nemzetiségű – többségi vagy cigány származású – embertársainknak.
Igény az anyaországra
Az út menti keresztek országa
Havas Krisztus-kereszt az erdőn,
Holdas, nagy, téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy, téli éjszakában.(Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn)
Kivándorlók és hazatérők: mit mutatnak a számok?
A baloldali sajtóban az elmúlt évek egyik legnépszerűbb témája a nyugatra történő áttelepülés volt. Noha a koronavírus okozta leállások miatt a kivándorlás ügye a nyilvánosságban háttérbe szorult, más oka is van annak, hogy az ellenzéki média kezd elfordulni a kérdéstől, ez pedig a hazatérési hullám erősödése.
Az Open Doors a 2020. évi keresztényüldözésekről
A világon minden nap 13 keresztény embert gyilkolnak meg a hite miatt, naponta ötöt elrabolnak, 12 hívőt igazságtalanul letartóztatnak vagy bebörtönöznek, s átlagosan ugyanennyi templomot és egyházi épületet támadnak meg.
Az Open Doors USA nevű keresztény szervezet a legutóbbi összesítésében (World Watch List, 2021) egy ötvenes listát tett közzé azokról az országokról, ahol a keresztények leginkább ki vannak téve az üldöztetéseknek.