Az embertelen, ezért istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében - jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Az istentelen diktatúrák eltűnnek a
történelem süllyesztőjében
Az embertelen, ezért
istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében - jelentette ki a
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kommunizmus áldozatainak
emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Pócspetriben.
Semjén Zsolt a község
római katolikus templomában tartott eseményen azt mondta, a történelem
"szemétdombjára" került a Szovjetunió, "a bolsevik ateizmus birodalma", de az
elmúlt negyedszázadban megjelent visszaemlékezések és emlékiratok továbbra is a
magyarság elé vetítik a kommunizmus rémtetteit.
A kereszténydemokrata
politikus hozzátette, mivel az emberek hajlamosak felejteni, ezért időként el
kell olvasni egy-egy gulág-emlékiratot vagy örök mementóként fel kell idézni a
Pócspetriben 1948 júniusában, az egyházi iskolák államosítása elleni
tiltakozáson történt eseményeket.
A
miniszterelnök-helyettes beszédében felidézte, a Magyarországon a második
világháború után rövid időn belül hatalomra jutó kommunista diktatúra mindent
megtett az egyház felszámolására és megtörésére, a háború utáni években pedig
megkezdte az egyházi hátterű szervezetek teljes felszámolását. Az 1947-es
"kékcédulás" választás előtt az új választási névjegyzékből közel egymillió új
választót töröltek, köztük papokat, szerzeteseket és apácákat.
Az egyházi iskolák
államosításáról 1948 nyarán született törvény, ezt megelőzően mintegy nyolcszáz
falu és város követelte a tervezet eltörlését - mondta Semjén Zsolt megjegyezve,
ebben a feszült légkörben konstruálta meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) az
úgynevezett Pócspetri-ügyet.
1948. június 3-án a
falusiak a templomi istentiszteletről a községháza elé vonultak, így tiltakozva
a helyi egyházi iskolájuk elvétele ellen. Két rendőr erőszakkal próbálta
kiszorítani a tömeget, ám az egyik rendőr puskájával véletlenül halálra sebezte
magát. Az ÁVH Asztalos János helyi plébánost, Som István tanítót, Királyfalvi
Miklós segédjegyzőt, valamint Kremper Ferenc napszámost és Vitéz Gábor
földművest letartóztatta, őket a falu felnőttjeinek nagy részével együtt
megverték, hárman később belehaltak a sérüléseikbe - idézte fel a
miniszterelnök-helyettes a községben történteket.
A rögtönítélő bíróság
július 11-én kihirdetett ítéletben Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst
halálbüntetéssel, Som Istvánt életfogytiglani börtönnel sújtották. Királyfalvit
még aznap éjjel felakasztották, a plébános halálbüntetését Tildy Zoltán
köztársasági elnök életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta.
Ezután következett
Mindszenty József letartóztatása, majd a bíboros kirakatpere és elítélése 1949
februárjában - jelezte Semjén Zsolt. Hozzátette, ezután több kereszténydemokrata
politikus kényszerű emigrációjával, bebörtönzésével és internálásával a még
működő, egyetlen jelentős országgyűlési frakció is megszűnt létezni.
A kommunisták elérték a
céljukat, az egyházat, mint társadalmi tényezőt kiszorították a közéletből, a
diktatúra évtizedeiben pedig több mint 1200 pap szenvedett börtönbüntetést vagy
internálást - emlékeztetett beszédében a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt
ugyanakkor megjegyezte, "a mártírok vére magvetés", azaz a megpróbáltatások
ellenére a helyi egyházközség az elmúlt hetven évben több papot és egy püspököt
is kinevelt az egyháznak.
A templomi
istentisztelet és ünnepség után Semjén Zsolt felavatta Asztalos Jánosnak az
imaház külső homlokzatán emelt emléktábláját, amelyet Bosák Nándor
debrecen-nyíregyházi püspök szentelt fel.
(Forrás: MTI)