Mindig jó érzés, ha egy európai csúcs után megnyugtató szavakat hallunk a miniszterelnöktől. Olyan sok a bizonytalanság a világban, s az emberek nyugalmat, kiszámíthatóságot szeretnének. A gulyáskommunizmus nem jöhet vissza, de a jó irányban haladó európai energiapolitika, az oroszok elleni szankciók kérdését ésszerű mederbe terelés vagy éppen a magyar adósság felminősítése mindenképp segíti, hogy csökkenjen bennünk az aggodalom.
Surján László
Brüsszeli csúcs után
Mindig jó
érzés, ha egy európai csúcs után megnyugtató szavakat hallunk a
miniszterelnöktől. Olyan sok a bizonytalanság a világban, s az emberek
nyugalmat, kiszámíthatóságot szeretnének. A gulyáskommunizmus nem jöhet vissza,
de a jó irányban haladó európai energiapolitika, az oroszok elleni szankciók
kérdését ésszerű mederbe terelés vagy éppen a magyar adósság felminősítése
mindenképp segíti, hogy csökkenjen bennünk az aggodalom.
Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb, és ez az elfogadott
zárónyilatkozatban kellő súllyal szerepel - hangsúlyozta Orbán Viktor
miniszterelnök az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozásának
végeztével pénteken. A dokumentum ezen kívül garantálja: továbbra is tagállami
hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, azaz "senki nem mondhatja meg
Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi
legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el" - húzta alá a
miniszterelnök.
A
záródokumentum csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel
az Európai Bizottságnak kell majd elkészítenie. Pozitívum, hogy továbbra is a
kormány- illetve államfők kezében marad az ellenőrzés.
Az
Európai Bizottság elnöke nemrégen arról beszélt, hogy az Európai Parlamenttel
akar összefogni, mert túl sokszor fordul elő, hogy az Európai Tanács magához
ragadja a vezetést. Nem értettem egyet Junckerrel, s örülök, hogy legalábbis
most nem az ő nézete érvényesült.
Jól
alakult az orosz szankciók kérdése is. Az Európai Tanács összekötötte az
Oroszországgal szembeni szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését
előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval. Orbán Viktor egy érdekes
szóval minősítette ez: az Unió most "jogiasítja" a vitát, azaz a szankciók sorsa
egy konkrét szerződés végrehajtásához kötődik. "Ha a végrehajtás jól halad,
akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor
lehet súlyosbítani" - magyarázta a kormányfő, aki rámutatott, hogy a
zárónyilatkozat szövege nem tisztázza, hogy mi van, ha Kijev nem teljesíti, amit
az év végéig meg kell tennie.
Orbán úgy látja, hogy az ukránoknak nehéz dolguk lesz, bonyolult, önmagukban
komoly kihívást jelentő feladatokat kell végrehajtaniuk, mint például a
decentralizáció és az autonómia kérdése.
"Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget
megadjon ehhez" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Arra is figyelmeztetett, hogy
az IMF-program, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, "felveti a szociális
ellehetetlenülés problémáját". "Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem
akarok pánikot kelteni, de az országnak fel kell készülni arra is, hogy az ukrán
gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat,
hanem kudarccal is" - foglalt állást Orbán Viktor.
Nem
tartozik az uniós csúcshoz, de jó érzéssel olvashattuk, hallhattuk, hogy
felminősítette Magyarországot pénteken a Standard & Poor's, egy fokozattal "BB
plusz"-ra emelve az eddigi "BB"-ről a devizában és a forintban fennálló hosszú
lejáratú magyar államadósság besorolását. Az elemzők meglepetésként értékelték,
hogy a kilátás javítását kihagyva lépte meg a hitelminősítő a besorolás
javítását. Ez viszonylag ritka a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban. Az S&P
döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság külső
egyensúlyi problémái jelentősen enyhültek az utóbbi években. A devizaalapú
ingatlanhitelek átváltása, valamint a helyi valutában történő
hitelfinanszírozást előtérbe állító kormányzati stratégia is enyhítette
Magyarország sebezhetőségét a potenciális külső sokkoktól. Más szavakkal
pontosan a kormány törekvéseinek a lényegét, a saját lábra állás és a
sebezhetőség elleni lépéseket értékelték, aminek természetesen örülünk. Nem
felejtjük azonban a hitelminősítők objektivitása körüli kérdőjeleket. Úgy
láttuk, hogy döntéseiket elsősorban az amerikai érdekek befolyásolják. Ha ezt
ténynek fogadjuk el, akkor a felminősítés azt jelenti, hogy nem vagyunk már
fekete bárányok Washington szemében.