Elképesztő gondolatokat forgatnak a fejükben egyes román hatóságok. A közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését a 2015-2020-as román közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia, amelynek tervezetét kedden bocsátotta közvitára a román belügyminisztérium.
Surján László
Hosszú még az út
Elképesztő gondolatokat forgatnak a fejükben egyes román hatóságok. A
közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését a
2015-2020-as román közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia, amelynek
tervezetét kedden bocsátotta közvitára a román belügyminisztérium.
Ha
jól értem, akkor azok ellen, akik autonómiát szeretnének, fel lehetne lépni, a
közbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva. Azaz a világ sok pontján létező
területi autonómiát veszélyesnek ítélik. Erre nincs magyarázat, azaz van:
félnek. Pedig épp az autonómia tiltása lehet veszélyes.
A
belügyminisztérium honlapján közzétett dokumentum a polgárok biztonságát
fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet,
szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia
elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”.
Lehetne játszani a szavakkal, hogy nem az autonómiára való törekvés önmagában
kerül pellengérre, hanem csak az intoleranciával kapcsolatos. Persze csak
törvényes eszközökkel élhet az ember, ha valamit akar, ám ezek elutasítása is
fenyegeti a közbiztonságot. Ismerjük a helyzetet például a Toldiból: tűrte
Miklós, tűrte, ameddig tűrhette. A végén csak eldobta a malomkövet. A gőzt is
lehet elzárni, de a robbanás veszéllyel is számolni kell. Súlyos hiba, hogy
bizonyos kérdésekről úgy tűnik nem lehet a jelenlegi román hatóságokkal még csak
beszélni sem.
A
híradás következő része is felettébb érdekes. A belügyminisztériumi tervezet
szerint a bűnözés növekedése, a földrajzi térségek közti életszínvonalbeli
különbségek, az esetleges európai vagy regionális gazdasági válságok és a
tüntetések elfajulása is veszélyt jelenthet a közbiztonságra. Ezek szerint a
szociális helyzet regionális eltérései is veszélyforrások. Ez kétségtelen.
Például egészen biztos vagyok abban, hogy Vas megyében kevesebb a tyúklopás,
mint Szabolcsban. De a belügy mit akar ezzel kezdeni? Lecsukja a szociális
minisztert?
Az
Erdélyben élőknek részt kell venniük a közbiztonsági stratégia közvitájában, még
mielőtt az a kormány elé kerül. Amíg a gondolatrendőrség nem avatkozik közbe.
Több jel mutatott arra, hogy nemcsak a Székelyföld érdekelt autonómia ügyben,
hanem az erdélyi románság is. Ez a transzszilvanizmus egyébként komolyabb
veszélyt jelent Bukarestnek, mint a székelyföldi autonómia. Talán ezért van,
hogy a román hírszerzés is feladatának tekinti, hogy megakadályozza a területi
autonómia megvalósulását Románia területén: ez a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)
akkori igazgatójának, George Maiornak egy tavalyi sajtónyilatkozatából derült
ki. Persze erről nem szól a fáma, inkább a magyarokat és Magyarországot tekintik
mumusnak: „Azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és
más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak ez az új, nemzetinek nevezett
politikája irányul” - jelentette ki Maior.
Legutóbb március 10-én, a székely vértanúk kivégzésének évfordulón, a Székely
Szabadság Napján intéztek a Székelyföldnek területi autonómiát követelő petíciót
a bukaresti kormányhoz a különböző erdélyi településeken utcára vonult tüntetők.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megannyi más alkalommal követelte a román
hatóságoktól, hogy kezdjen tárgyalásokat a közösség választott képviselőivel
Székelyföld státusáról, de beadványaira Bukarest nem válaszolt.
Ez
a hír is jól példázza, hogy milyen messze van egymástól a román és a magyar
gondolkodás, különösen a politikában. Éppen ezért kell keresni a kapcsolatot a
jóakaratú emberekkel. Amíg még az ilyen barátkozás nem tekintik a közbiztonságra
veszélyesnek.
(forrás:
mti, transindex.ro)