"Az 1908. november 16-án született Madeleine Cinquint csaknem 100 évvel később mint Emmanuelle nővért, 2008. október 20-án szólította az örök hazába a Mester." - Dobos Marianne írása.
Dobos
Marianne
A
kockázat biztonsága IX.
|
A mai nap Szent József, a
Boldogságos Szűz Mária jegyesének az ünnepe.
Az evangéliumokban
kevésszer találkozunk Jézus nevelőapjának a nevével, mint ahogyan arról sem
olvashatunk, hogyan is menekült, élt Egyiptomban, majd tért onnan vissza a Szent
Család.
Annál többet írnak erről a
különböző apokrifek. De még több, bár kétezer év alatt igen sok elpusztult, az a
hely, amely zarándokhellyé lett, emlékeztetve merre menekült az első keresztény
család.
Ahol a kairói
nyomornegyedben Emmanuella nővér kezdte a tevékenységét, az ahol a történeti
ismeretek alapján a Szent Család végig ment, a Mataraja-i út mentén.
És milyen érdekes, hogy
Zeitun, a XX. századi Szüz Mária jelenések helyszíne is:
„Szűz
Mária először 1968. április 2-án jelent meg a templom kupoláján. A jelenés több
mint egy éven át folytatódott.
Az említett áprilisi napon
a Szűz Mária templomával szemben lévő garázs dolgozói – egytől egyig muszlimok –
arra lettek figyelmesek, hogy a templom északi kupoláján egy fehérbe öltözött
női alak sétál. Az utcán akkor már csődület keletkezett. Először mindenki egy
öngyilkosjelöltre gondolt, és hangos kiáltásokkal próbálták szándékától
eltéríteni. Amikor azonban galambok jelentek meg a levegőben és a fehér alak
feje fölé repültek, valaki felkiáltott: „Szűz Mária!”. Akkor döbbent rá
mindenki, hogy a kupola felszíne gömbölyű és sima, nincs ember, aki képes lenne
megállni rajta.
A jelenés egy idő múlva
eltűnt, majd ismét megjelent. Április 10-én éjjel a közeli katolikus iskola
apácái látták meg újra Szűz Máriát. Az egyházközösség papja is megerősítette,
hogy látta a Szent Szűz felsőtestét az északkeleti kupola ablakában, aranyszínű
ragyogásban tündökölve. „A látomás gyakran ismétlődött. A jelenések néha csak
Mária felső testét mutatták, de volt úgy, hogy a teljes alakja látszott. Gyakran
észleltek körülötte ragyogó kékes fényt, vagy sárgás és arany színt. Bizonyos
éjszakákon a jelenés olajfaágat tartott a kezében. Előfordult, letérdelt a
templom tetején levő kereszt előtt, majd megáldotta az utcán álló embereket.
Sokszor láttak körülötte ragyogó lényeket, melyek úgy fénylettek, mint a
csillagok, vagy fehér galambokat, melyek nagy sebességgel repültek, majd
hirtelen és érthetetlen módon eltűntek.”A jelenések általában hosszú ideig
tartottak, néha órákon át is, mint például az április 30-ai, amikor hajnali
3-tól 5-ig lehetett látni Máriát.
Miután az akkori kopt
pátriárka, VI. Kürillosz tudomást szerzett az eseményekről, bizottságot hozott
létre az ügy kivizsgálására. A tekintélyes tagokból álló bizottságnak a
kihallgatások során az ország különböző részeiből való tömegek – keresztények és
muszlimok egyaránt – egybehangzóan azt állították, hogy a Szűzanya valóban
megjelent a templom kupoláin. A bizottság tagjai hosszú éjszakákon át maguk is
virrasztottak, és végül személyesen is meglátták Szűz Máriát. A jegyzőkönyv
szerint „a Szent Szűz egy ragyogó körben jelent meg, mosolygott, majd meghajolt
a kereszt előtt, végül megáldotta az összegyűlteket. Egy másik éjszaka
ezüstfényű galambokat is láttak, amelyek a kupolákból az ég felé repültek.”
A vizsgálatok befejeztével
a pátriárka hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben a bizottság jelentését
hitelesnek ismerte el. Hasonló módon igazolta a vizsgálatok eredményét az
egyiptomi kormány is. A jelentések szerint cáfolhatatlan ténynek kell tekinteni,
hogy Szűz Mária többször megjelent a zejtúni templom tetején. Megállapították,
hogy a látott alak nem lehetett vetített kép, és más hamisítás lehetőségét is
kizárták.
A Mária-jelenések sorában
különleges helyet foglal el a zejtúni. A korábbi megjelenések során (például
Fatimában, Guadalupéban, Lourdes-ban) csak egy vagy néhány kiválasztott személy
látta Máriát, míg Zejtúnban sok ezer ember lehetett szemtanúja a jelenésnek. Az
eseményeknek tárgyi bizonyítékai is vannak. Fényképfelvételek készültek, amelyek
a szakértői vizsgálatok megállapításai szerint hitelesnek tekinthetők.”/Lázár
Imre: Keresztény zarándokhelyek Egyiptomban Panoráma Budapest 2001/
Vegyük ehhez a Szalam
központban tevékenykedő orvos szavait: De hiszen én saját szemmel láttam a Szent
Szűzet.
{mos_ri}