A stílus maga az ember

"Kiss Gy. Csaba születésnapját és új esszékötetét, amely a Nap Kiadó sorozatában jelent meg most, 24-én, pénteken mutatják be a Könyv Fesztiválon. " - Kabdebó Lóránt írása.

Kabdebó Lóránt

A
stílus maga az ember
(Kiss Gy.
Csaba Zágráb-könyve)

Kiss Gy.
Csaba születésnapját és új esszékötetét, amely a Nap Kiadó sorozatában jelent
meg most, 24-én, pénteken mutatják be a Könyv Fesztiválon. Ez alkalommal a Heti
Válaszban hívtam fel a kötetre a figyelmet, melyet Hon-Lapunkon is közreadok.

A stílus maga az ember

Kiss Gy.
Csaba: Budapest–Zágráb: oda–vissza. Művelődéstörténeti esszék. 1999–2004 című
kötetét pénteken 5-kor a Supka Géza teremben mutatja be a Nap Kiadó.

Nagyítóval
figyelem a 70. születésnapját ünneplő Kiss Gy. Csaba mondatait. Tanulmányozom
finoman összeválogatott jelzőit. Legbelsőbb lényegéből sugárzik az összekapcsoló
erő, ami összeköthetné a közép-európai térségnek oly sokszor és oly célzatos
tudatossággal egymás ellen fordított népeit. Pedig fájóan él tudatában: még
kultúrájukban is mennyi gyúanyag halmozódott. Ha van kollégánk, aki szinte
diákkora óta arra „szakosodott”, hogy felmérje a Monarchia romjait, és a romok
közül felépíthető világot elősegítse, akkor ő az. Német szakos, aki ismeri a
nyelv „osztrák” változatát. Lengyel szakos, aki hozzátanulta a többi szláv
nyelvet. És tud magyarul, mert sorsa közénk vetette, kik kiszolgáltatottakká
váltunk, – Szabó Lőrinc szavával: – „rosszindulatú istenek elrontott
játékszerévé”. Egyik könyvének dedikációjában „mozdonyként” tisztelt meg, én
pedig őt, életformáját tekintve a hálókocsik népéhez számíthatom. Nem
expresszvonatok fényűző arisztokratái közé, hanem tudást kereső, és a népek
kapcsolatát ápoló, könyvvel és hírlapokkal tájékozódó diákok és tanárok népsége
között látom. Amikor e könyvét írta: Budapest és Zágráb egyetemei között
ingázott; most pedig, amikor megjelenik: a Varsó–Budapest vonalon utazgat,
kétheti rendszerességgel. Régebben pedig, amikor a Miskolci Egyetem
bölcsészkarát szerveztük, oda hozta a szomszéd népek értékeit, és a megbékélés
igéit. De feltűnt Abbáziában is, Szabó Lőrinc emléktáblájának avatásán, tudva,
hogy ebben a szállodában a magyar költőn kívül aludt Ferenc József császár,
erkélyéről beszélt Tito marsall, sőt a modern próza megújító mestere, az Ulysses
írója is megfordult az épületben, de mindmáig ez az emléktábla idézi csak a
múltat.