Ellenzéki lap-e a Magyar Nemzet? Mindannyian emlékszünk, hogy a neves és sokunk által kedvelt újságírónő méltatlankodva fakadt ki, mert a lapot ellenzékinek mondták. Értem az indulatát. Történt bármi, ő van olyan erős egyéniség, hogy a véleménye nem változik minden szíre-szóra. Jogosan kéri ki magának az átminősítést. De mi a tényleges helyzet?
Surján László
Sajtóviszonyaink
Ellenzéki lap-e a Magyar Nemzet? Mindannyian emlékszünk, hogy a neves és sokunk
által kedvelt újságírónő méltatlankodva fakadt ki, mert a lapot ellenzékinek
mondták. Értem az indulatát. Történt bármi, ő van olyan erős egyéniség, hogy a
véleménye nem változik minden szíre-szóra. Jogosan kéri ki magának az
átminősítést. De mi a tényleges helyzet?
Egy
lap megítélése nem az ott publikáló szerzőkön múlik. Több írásom jelent meg a
Népszabadságban, de élesen tiltakoznék, ha valaki ettől szocialistának
minősítene. Vagy a Népszabadságot kereszténydemokratának. Ami a Magyar Nemzetet
illeti, nem akartam foglalkozni a kérdéssel, bár egyre inkább azt éreztem, hogy
a lap üzenete kormánykritikus lett. Ez nem is lenne baj, sőt akár segíthetné a
kormány működését. Az ott maradt újságírók is feltehetően erre hivatkozva
nyelték le a tulajdonos otrombaságát.
Újabban azonban azt hiszem másról is szó van. A hétfő számban egy cikk
foglalkozott a hazai béreket sújtó adóterhekkel. Európai élmezőnyben a magyar
közteher, hirdeti már a címoldal is. A részletes kifejtésből sok adat
megtudható. Általában véve a negyedik legnagyobb a százalékos elvonás nálunk az
OECD országok között, a kétgyerekeseknél a hatodik helyen állunk. Nincs vitám
egyetlen adattal sem.
A
közölt számadatokat a cikkíró egy szakértővel értelmezteti, aki szerint azért
magas az elvonás, mert kevés az adófizető, csak négy és fél millió a tízből.
Másutt meg azt mondja, hogy a bérszínvonal azért alacsony, mert rossz a
termelékenység. A cikk további részében a munkanélküliségről van szó. A
bérszínvonal és a munkanélküliség csak akkor tartoznak egy a béreket terhelő
adókról szóló cikkbe, ha a fekete munka kérdésével is foglalkozunk, erről
azonban nem esik szó. A szakértő azt is állítja, hogy a rossz arányon a családi
adókedvezmény sem segít.
Tipikus baloldali vád ez, szerintük a családi adókedvezménynek a magasabb
béreknél van jelentősége. Egy hozzáértő szakértőnek rá kellene mutatnia, hogy
hány olyan bejelentett munkavállaló van, aki a családi adókedvezmény miatt semmi
szja-t nem fizet, sőt a tb járulékát is csökkentették. Hogy nincs jelentősége
annak, hogy valaki gyermekire való tekintettel adómentes, ez azért erős túlzás.
Mondanivalóm számára azonban a legfontosabb, hogy teljesen hiányzik a cikkből az
adatok időbeli változásának vizsgálata. A kormány ugyanis világossá tette, hogy
csökkenti a bért terhelő adókat, mivel a forgalmi adókat igazságosabbnak tartja.
Ezért emelkedett két százalékkal az áfa, amikor úgy lett egykulcsos az szja,
hogy a korábbi legkisebb kulcs is két százalékot csökkent. Ennek az elhallgatása
miatt az egész írásnak hangulatkeltő, a kormányt közvetve negatív színben
feltüntető jellege van. Megjegyzem még, hogy az igazság megírása még nem tesz
valakit kormánypártivá, csak tisztességessé. Ez az írás egy olyan területen mond
rosszat a kormányról, ahol komoly eredményei vannak.
Hogy ezek után jogos-e ellenzékinek minősíteni a szép hagyományú Magyar
Nemzetet, én nem tudom...