Az amerikai–magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kongresszusi meghallgatást május 19-én a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága Washingtonban.
Csapó
Endre
Kongresszusi
meghallgatás Magyarországról
Az
amerikai–magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kongresszusi meghallgatást május
19-én a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága
Washingtonban.
A
meghallgatás felvezetőjében
Szemerkényi Réka
washingtoni magyar nagykövet elmondta, hogy
Magyarország nyitott a „barátok közötti vitára”, hogy a két ország közös
értékeket képvisel, és hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a
stratégiai érdekek mentén való együttműködés. Példákat sorolt fel a katonai
együttműködésre, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta az
Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Sziklaszilárdnak nevezte a magyar
kormány demokrácia melletti elkötelezettségét.
Hoyt
Brian Yee,
az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes
államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést,
ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi
„eróziója” miatt. Felszólalásával bővebben foglalkozunk, mert mint
kormánytisztviselő, az amerikai adminisztráció véleményét mondta el.
Dícsérettel kezdte felszólalását a kormányhivatalnok, kifejtve, hogy
Magyarország nagy szolgálatot teljesít Amerika háborúiban mint NATO-tag. De mind
e mellett – mondta – legjobb barátok közt is lehetnek nézeteltérések. Ilyen
esetben nyiltan beszélni kell a bajokról. Magyarország mint a NATO, az EU, az
EBESZ tagja, elkötelezett fenntartani a demokratikus értékeket, és őrizni a
demokratikus intézményeket. Éppen Kelet-Európában látjuk ismételten a tragikus
következményeit a demokrácia alapvető értékei megtagadásának.
–
Fontos, hogy szövetségeseink erősek legyenek, de nemcsak katonailag, de az állam
és a társadalom alapjainak megtartásában is, mint a törvényesség, független
bíráskodás és szabad sajtó.
– A
magyar kormány kétharmados parlamenti többségével átnyomott alkotmányváltozást,
ami erősítette a központi végrehajtó hatalmat, gyengítve az
igazságszolgáltatást, és rontotta a befektetői környezetet.
– Sok
változás történt egyeztetés és megvitatás nélkül a kormányzó párt előnyére. A
kormány intézményeket átszervezett, azok függetlenségét elvette. Leváltott
tisztségviselőket idejük lejárta előtt, saját embereiket alkalmazták.
– A 2010
évi magyar médiatörvény korlátozza a média szabadságát, és fokozza a média
feletti kormányzati befolyást. A törvény szorgalmazza, hogy egyének közzétett
megbélyegző nyilatkozatainak megjelentetése birságolható legyen. Újságírók hamis
kijelentései, közleményei bűnvádi eljárás alá eshetnek.
–
Emberjogi szervezetek kritizálják a médiatörvényt, különösen egy nem független
hatóság széleskörű ellenőrzési lehetőségét.
–
2014-ben országgyűlési választásokat tartottak, erre az alkalomra a kormány
saját javára megváltoztatta a szabályokat.
– A
korrupció is jelen van bizonyos mértékben minden téren.,
– A
hatalom legmagasabb szintjén elhangzott olyan, hogy „illiberális állam nemzeti
alapon”, dícsérőleg szólva az autokrácia felsőrendűségéről, elítélően szólva a
multikulturalizmusról, a politikai korrektségről, ilyen és hasonló
varázsszavakat használva.
– Nem
tudom eléggé sokat ismételni, hogy megalkudni az értékekben egyenlő megalkudni
az EU-ban, azt gyengítve, tisztelet nélkül közös értékeink iránt.
– A
sokszínűség és a vita a demokrácia lényege. Szabad sajtó és szabályozatlan civil
társadalom a pluralizmus kellékei.
– Az
Egyesült Államok kormánya szóvátette aggályait a magyarországi demokrácia
negatív trendjéről az elmúlt években nyilvánosan is, privátilag is.
– Ezen
kívül alkalmaztuk a 7750 számú proklamációt, amivel felfüggesztettük bizonyos
magyar tisztségviselők belépési jogát az Egyesült Államokba, olyanokét, akik
elkövetői vagy felhasználói a hivatali korrupciónak.
–
Elnökünk említette egy megjegyzésében Magyarországot egy polgári társaság
rendezvényén, amikor így szólt: „Magyarországtól Egyiptomig végnélküli
szabályozás és erős félelemkeltés célozza meg a civil társadalmat.”
– Az
Egyesült Államok nincs egyedül ezeknek az aggodalmaknak a kifejezésével. A
magyarországi demokratikus intézmények elsorvadása másokat is aggaszt, mint az
Európai Unió, a Venice Commission, a Commissioner for Human Rights, a Council of
Europe, és a Security and Cooperation in Europe.
– Ezeket
a magyarországi problémákat egyeztettük partner országokkal és az Európai
Unióval, továbbá olyan független szervezetekkel, mint a Transparency
International és Amnesty International. És, mint a magyarországi demokrácia
iránti aggodalomban legfontosabb, egyetértve sok magyarral.
– Az
Egyesült Államok kifejezte aggodalmát a szélsőségek terjedéséről. Bár
Magyarország ebben nem egyedüli, a nemzeti retorika nagyon aggodalmas fokra
emelkedett.
– Szeretnénk
látni nagyobb szorgalmat a türelem klímája erősítésében, a transatlanti értékek
megtartásában, amikre Magyarország elkötelezett.
Hoyt
Brian Yee kérdéseket is kapott a kongresszusi albizottság tagjaitól, például a
szélsőjobb népszerűségének növekedéséről, illetve a bevándorló-ellenességről. A
helyettes államtitkár azt válaszolta, riasztó, hogy a Jobbik a második
legnépszerűbb párt lett Magyarországon, de mindaddig, amíg a demokrácia
alapelveit szem előtt tartó kormány működik Budapesten, a szélsőségesek tere
szűk maradhat.
Yee az
orosz–magyar viszonyról és Oroszországról is kapott kérdéseket, többek között a
Moszkva elleni szankciók fennmaradásáról és a magyar energiafüggőségtől az
oroszokkal szemben. A helyettes államtitkár szerint az Oroszország elleni
szankciók nem fognak változni, az USA pedig segítene csökkenteni Magyarország
energiafüggőségét Oroszországtól.
Az
érem másik oldala
E
bevezető után sok kellemes meglepetés érte a résztvevőket és hallgatóságot,
ezekről adunk számot ebben a szakaszban:
Christopher H. Smith
republikánus képviselő, az emberi jogi
albizottság elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke szerint Yee
kijelentései alapján „az Obama-kormány visszatért Orbán Viktor miniszterelnök
belpolitikája bírálatának egy olyan formájához, amely korábban
kontraproduktívnak és képmutatónak bizonyult”, mert sok magyart elidegenített az
Egyesült Államoktól. Pedig, mint mondta, André Goodfriend
misszióvezető-helyettes februári visszahívását és Colleen Bell új nagykövet
budapesti megérkezését követően javult a kapcsolatok légköre.
Smith
szerint Magyarországon a Jobbik képezi az aggodalom fő tárgyát, és Yee több,
Budapesttel kapcsolatos bírálata – például a hatalomkoncentrációval és az üzleti
légkör megrontásával kapcsolatban – ugyanúgy az Obama-kormányzatra is igaz. A
képviselő méltatta a magyar kormányfő emberkereskedelemmel szembeni fellépését.
Gregory Meeks,
az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás
megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait.
Lloyd
Poe
republikánus képviselő több ízben is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem
venné szívesen, ha olyan módon beavatkoznának a belügyeibe, mint ahogyan ez most
Magyarországgal történik. Poe sürgette, hogy az európai energetikai függőség
csökkentése érdekében Washington mielőbb liberalizálja a cseppfolyósított
földgáz (LNG) exportját.
Kurt
Volker, a
McCain Intézet ügyvezető igazgatója kijelentette, bár az Orbán-kormány nem
minden intézkedésével ért egyet, Magyarország demokrácia és piacgazdaság. A
magyar kormányfőt hatékony, „chicagói” stílusú politikusnak nevezte. Kiemelte,
hogy ha Washington Putyin orosz elnök és az Iszlám Állam feltartóztatására,
valamint a transzatlanti együttműködés elmélyítésére törekszik, akkor
Magyarország egyedüliként való bírálata „nem konstruktív módja” annak
eléréséhez, amit akar. Volker megítélése szerint az elmúlt fél évben javult a
kétoldalú viszony.
Tad
Stahnke,
a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi
szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott
változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta,
hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy
Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken
keresztül, növelje a „nyilvános diplomáciát”, támogassa a független újságírást
és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az
antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.
Simonyi András,
a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető
igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot
immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon.
Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az
antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen
közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO
szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen
demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.
Rohrabacher
testületi elnök a meghallgatás összefoglalójában
azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és
a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált
támadások érik. Egyértelműen visszautasította „növekvő magyarországi
önkényuralom és intolerancia bizonyítékait”.
Rohrabacher elnök, háta mögött
Weber
kongresszusi képviselővel ezután Bulgáriát és
Romániát említette, mint olyan országok, amelyek többé-kevésbé azonos ligában
versenyeznek demokratikus szempontból, mint Magyarország, de azzal szekálták Yee
helyettes államtitkárt, hogy az Egyesült Államok ezekre az országokra nem
pikkel.
Rohrabacher azzal érvelt, hogy az Obama kormány kiválasztotta Magyarországot és
kritikákkal illeti, pedig nem is különbözik sok más USA szövetségestől. Azt
mondta, az Egyesült Királyság sem rendelkezik több fékkel és ellensúllyal, mint
Magyarország, akkor miért pikkelünk Magyarországra?
Dana
Rohrabacher, a meghallgatást megrendező albizottság republikánus elnöke a
meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban
kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt
politikailag motivált támadások érik.
Hungary
Watch Institute
A világ
vezető hatalmának mindent kell tudni, mindent kell látni folyamatosan. Arra is
van gondja, hogy a világ minden országában legyenek tudósítói. Feladatának
tartja politikai és gazdasági elveinek más országokban érvényre juttatását,
olyan elnevezések szerint mint: demokrácia, liberalizmus, szabad piac. Ehhez
számára minden eszköz szent, semmi sem drága.
Magyarországra rendkívül erős nyomást fejt ki a számára megfelelő politikai
légkör létrehozásáért. Magyarországon rendkívüli méretű támogatást kap politikai
elvbarátoktól a nemzeti kormányt megbuktató törekvésekhez.
Óriási
aparátussal, a tudomány, a tájékoztató ipar, a politikai szervek, diplomáciai
körök többezer személyt foglalkoztató felkészültség dolgozik a „magyar ügy”
megoldásán.
Egykor
egy amerikai leány tudományos karrierje indult el azzal az életre szóló
feladattal, hogy foglalkozzon Magyarországgal. Így lett
Kim Lane Scheppele
tudományos szakértője a magyar ügyeknek az
amerikai politika számára. A ma már jogászprofeszornő az amerikai Princeton
Egyetem Magyarország-szakértője Az 1990-es évek közepén több évet töltött
Magyarországon az alkotmányos berendezkedést kutatva, és azóta is ez a fő
szakterülete. Számos publikációja jelent meg a témáról szakfolyóiratokban, és
jelenleg épp egy, a Szent Korona-tanról szóló könyvön dolgozik. Van róla
elképzelésünk...
Alkotmányellenesnek tartja az új magyar alaptörvényt
Kim Lane Scheppele
jogászprofesszor. Szerinte az alaptörvényt nem
alkotmányosan fogadták el, nem a választópolgárok akaratán alapul, nincs
összhangban a történeti alkotmánnyal, és nem érvényesülnek benne az általános
liberális alkotmányos alapelvek.
Ami a
történeti alkotmányt illeti, számunkra arról
Zétényi Zsolt
az illetékes, ami pedig az általános liberális
alapelveket illeti, annak származékait sajnos megismertük 1945 óta.
„Általában
a magyar demokrácia gyászos helyzetéről írok, de ezúttal az amerikai demokrácia
lehangolt állapotáról” – így kezdi
legfrissebb írását a Hungarian Spectrum blog vendég-posztjában
Kim Lane Scheppele,
a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, aki civil érdeklődőként részt vett május
19-én az Amerikai Kongresszus albizottságának a magyar–amerikai kapcsolatok
jövőjéről szóló meghallgatásán. Szerinte Orbán a republikánusok segítségével
győzött a bizottsági meghallgatáson, de győzelme egyben az amerikai demokrácia
kudarca. Azért kudarc számára, mert a mai Magyaroszágot a jelenvolt politikusok
nem ítélték el, amúgy vonalasan, ahogyan az politkailag korrekt lenne.
Terjedelmes fölgerjedésének fontosabb részeit adjuk itt, mert nagyon tanulságos,
és felvillantja a Budapestről táplált magyarellenes politikai törekvések
érvényesülését az amerikai politika felső szintjén:
Innét
kezdődik
Kim Lane Scheppele terjedelmes írásából kiemelt részek közlése, aminek végét
három csillaggal jelöljük.
– A
republikánusok azt az álláspontot sulykolták, hogy Amerika igazságtalanul pikkel
Magyarországra, és ezt azért teszi, mert a magyar kormány konzervatív, amely
ragaszkodik a keresztény értékekhez: az Alaptörvénybe bebetonozták Magyarország
elkötelezettségét a magzati élet védelme mellett a fogantatástól kezdve, továbbá
a házasság hagyományos intézménye és az Isten-hit mellett – hangsúlyozták a
republikánus képviselők, arra utalva, hogy az Obama-kormány azért kritizálja a
magyar kormányt, mert mások az elkötelezettségei. A bizottsági republikánusok
szerint Amerika a demokratikus értékek súlyosabb sérelme fölött szemet huny más
országokban, míg Magyarországot, mely az Egyesült Államok hű szövetségese,
igazságtalanul kipécézte. Azt állították, hogy az Obama-kormány egyre
kritikusabb Magyarország-politikája nem több mint pusztán politikai okokból
fakadó eljárás. Nem kell aggódni Magyarország miatt – állították – pusztán az a
helyzet, hogy konzervatív.
– A
bizottsági republikánusok, úgy tűnt, megengedőek egy NATO-szövetséges ország
autokratikus lecsúszásával szemben mindaddig, amíg az adott autokratikus kormány
keresztény konzervatív értékeket vall, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok
számos – demokrata és republikánus – kormánya dolgozott korábban keményen azon,
hogy támogassa a magyar demokráciát. ...
–
Ugyanakkor a meghallgatásnak két fontos eredménye is van, melyek következménye
hosszú távon fontosabb:
– 1.
Hoyt Yee helyettes külügyi államtitkár írásban is benyújtott kommentárjában
keményebb kritikát fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, mint korábban
bármely külügyi dokumentum. Ne feledjük, hogy az amerikai külpolitika
megfogalmazása a külügyminisztérium dolga, nem pedig a képviselőház külügyi
bizottságáé, tehát Hoyt állításai tükrözik a jelenlegi politikát. Hoyt
kapcsolatba hozta a magyarországi belső demokratikus gyengeségeket azzal, hogy
az ország képes-e megbízható NATO szövetségesként működni: „Mivel a belső
gyengeségek gyalázatos külső befolyásoknak adhatnak teret, a NATO-nak szüksége
van arra, hogy minden tagja erős legyen.” Ez az oka, hogy a magyar demokrácia
állapota változatlanul nyugtalanítja az amerikai kormányzatot.
– 2. A
Kongresszusi Kutató Szolgálat elemzést készített a keddi meghallgatásra, amely
kiemelkedően kritikus volt Magyarországgal szemben. A Szolgálat pedig híres
semlegességéről, tényszerűségéről és pártatlanságáról. A kongresszus
„tényfeltáró” szolgálata, úgy tűnik, azt találta, hogy a Magyarországot
bírálóknak igazuk van. A keddi bizottsági tagok által elmondottaknál pedig
lényegesen nagyobb hatású ez a dokumentum, ugyanis ezt fogja idézni bárki, aki
objektív forrásból szeretne tájékozódni Magyarország jelenlegi állapotáról.
– Ez két
jelentős eredménye a keddi meghallgatásnak. Nem szabad összetéveszteni a
bizottsági tagok zavarba ejtő keddi műsorát a valódi amerikai külpolitikai
iránnyal, amely egyre határozottabban fontolgat komoly következményeket
Magyarországgal szemben. ...
– Egy
bizottsági tag ezek után idézte: „Isten, áldd meg a magyart”, majd előadást
tartott arról, hogy a kritikusok kifogásolták az Istenre való utalást, ami
szerinte bizonyítja, hogy a Magyarországot érő támadsok politikai természetűek.
– Ezzel
szemben szinte minden kritika, ami ezzel a sorral kapcsolatban fölmerült, arra
helyezi a hangsúlyt, hogy az Alaptörvény a „magyar” szót használja, vagyis csak
az etnikailag magyar embereket fedi le, nem pedig minden magyarországi
állampolgárt. Vagyis az Alaptörvény Preambulumában említett Isten áldása ne
érintse a zsidókat, a romákat és bármely más származású, szintén magyar
állampolgárt, ugyanakkor magában foglalja azokat a magyar származású embereket,
akik az ország határain kívül élnek, de nem állampolgárok. Ezt kifogásoltuk,
többen is, az idézett mondattal kapcsolatban – nem pedig azt, hogy utal Istenre.
[Nehéz
megjegyzés nélkül hagyni ezt az ávéhás kihallgatásra emlékeztető csapdát: ha
valahol azt emlegetnék például, hogy „láttunk a football lelátón magyarokat,
zsidókat és cigányokat” felzúgna az egész liberális bel- és külvilág, hogy a
tudósító kirekesztő, rasszista, antiszemita, fasiszta, kölönbséget tesz magyar
és magyar között faji alapon. CsE.]
–
Simonyi András korábbi amerikai magyar
nagykövet remekül szerepelt ebben a keddi, kirakatperre emlékeztető helyzetben.
Arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar kormány nem tűri a hatalomkorlátozást,
továbbá arra, hogy az Oroszországgal folytatott átláthatatlan üzletek az európai
szövetségek aláaknázásának kockázatát hordozzák, ideértve az EU-t és a NATO-t.
– Tad
Stahnke-nek, a Human
Rights First kutatóintézet alelnökének pedig
sikerült egy pillanatra kibillenteni Rohrabachter elnököt, mikor a magyar
kormánynak az egyházakat ért támadásáról beszélt, ugyanis úgy tűnt, az elnök
erről nem tud semmit. Annak ellenére sem, hogy több képviselőtársa is aláírta
azt a levelet, amelyben 2011-ben tiltakozást fejeztek ki a magyar kormánynak
címezve – egyetértve az amerikai külügyminisztériummal – azért, hogy több száz
egyházi szervezet jogi státuszát felszámolták Magyarországon.
[Megjegyzés:
üzleti alapon létrehozott szektákról van szó, amelyek a társadalom megbontása
volt a céljuk, amerikai mintára. CsE.]
–
Rohrabachter elnök sok ponton tényszerűen tévedett. Sokszor veszélyesen
súlyosan, de mivel ő volt az elnök, a meghívott felszólalók nem voltak a
vitatkozó fél pozíciójában. Például Rohrabachter tagadta, hogy bármiféle
bizonyíték lenne arra, hogy Magyarországon a kormány egy követ fúj az
antiszemitákkal, vagyis ugyanazt mondta, amit a magyar kormány szokott mondani:
hogy a Fidesz nyitott és toleráns, kizárólag a Jobbik antiszemita. Válaszul
arra, amikor Ted Stahnke a Human Rights First képviseletében megpróbálta
elmagyarázni, miképp hamisít történelmet a kormány szobrok, tankönyvek és
múzeumok segítségével, és állítja azt, hogy kizárólag a németek felelősek a
magyarországi holokausztért, Rohrabachter gyúnyolódott Stahnké-n és azt mondta,
számos zsinagóga működik Magyarországon – egyetlen bizonyítékul arra, hogy az
antiszemita vádak alaptalanok.
– A
meghallgatás nyilvánvalóvá tette, hogy a külügyi bizottság albizottsága egy
párhuzamos univerzumban él, ahol a tagok alkotják a tényeket. Figyelembe sem
vették a Kongresszusi Kutató Szolgálat elemzését és gondos megfogalmazásait. A
három republikánus képviselő, aki végig bent maradt, (Rohrabachter elnök, Randy
Weber és Ted Poe) nem adtak hitelt a tényeknek, amelyek szerint Magyarországon
nő az autoritarianizmus és intolerancia, és ettől a képviselők Magyarország-képe
olyan benyomást keltett, mint egyes párttársaik klímaváltozást tagadó véleménye,
vagy másoknak a gazdaságpolitikával vagy más témával összefüggő, alapvető
tényeket tagadó világképe.
–
Valójában ami történt, még annál is rosszabb, hogy Rohrabachter elnök és társai
a kongresszus saját kutató szolgálatának a tényfeltárását is semmibe vették:
követték a magyar kormány forgatókönyvét,
melyet a kritikusai számára tartogat. Szó szerint megismételték a kormány
ellenvetéseit, ugyanazokat az összehasonlítgatásokat alkalmazták, ugyanazokat az
érveket, amelyeket annyiszor hallottam magam is a magyar kormány képviselőitől.
–
Rohrabachter elnök azt állította, hogy az Obama kormány pikkel Magyarországra,
mikor kritizálja, pedig az ország semmiben nem különbözik Amerika sok más
szövetségesétől. A képviselő azt mondta, az Egyesült Királyságban sincs több
„fékekből és ellensúlyokból”, mint Magyarországon – akkor meg mi a baj az
utóbbival? Az Egyesült Királyság egyébként a magyar kormány kedvenc példája.
–
Rohrabachter elnök, akit ebben Weber képviselő is támogatott, azzal is előjött,
hogy demokrácia szempontjából Bulgária és Románia nagyjából ugyanabba a
kategóriába tartozik, mint Magyarország, és azt kérdezték Yee helyettes
államtitkártól, hogy Amerika rájuk miért nem pikkel.
– A
kongresszusi képviselőknek ugyan igazuk volt abban, hogy Magyarország
egyértelműen nem jár már előrébb, mint Bulgária és Románia, de az
összehasonlítás félrevezető. És sajnos nem azért, mert az utóbbi két ország
olyan rohamosan fejlődött. Hanem azért, mert a romlás Magyarország esetében
drámai. Mióta nem aggasztó hát az amerikai kormány számára, ha egy szövetséges
ország távozik a makulátlan demokráciák halmazából?
***
Eddig
tart az idézetek sora
Scheppele
írásából.
Tényleg fárasztó olvasni a tudós hölgy
fölháborodását, de meg kell érteni, hiszen a kenyerét félti, azért fizetik, hogy
tudományos nyomatékot fogalmazzon meg élete munkájával a nagypolitika számára,
hogy hivatkozásul szolgáljon mindaz amit életében összehordott, és amiket napról
napra megfogalmaz főállásban Magyarország ellen.
Megbízóinak nem az a fontos, hogy mi történik Magyarországon, hanem annak olyan
megfogalmazása, ami felhasználható a magyarországi helyzet megváltoztatására
irányuló törekvésekhez. A szövetségi rendszeren belül kötelező a liberális
kánon, ami nem tűr „túlhaladott értékeket”. Ez a viselkedés a magyar népben
rossz emlékeket idéz, a Rákosi-terror idején reakciósnak nevezték azokat, akik
nem fogadták el a bolsevizmust. A fokozódó türelmetlenség terroruralomra
vezetett. Az amerikai politika Magyarországgal szemben alkalmazott viselkedését
a fokozódó türelmetlenség jellemzi, amit a washingtoni meghallgatáson felszólaló
képviselők is említettek, amikor felvetették, hogy más országokkal szemben az
amerikai politika nem kifogásol hasonló dolgokat.
A
meghallgatást Connie Mack egykori republikánus képviselő szervezte meg, aki az
esemény levezetésére felkérte Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus
képviselőt, a biztonságpolitikai albizottság vezetőjét.
Lehet
hogy a szerepre nem volt a legjobb választás Rohrabacher személye, aki ugyan a
kommunizmus nagy ellenzője volt, ám Putyinnal megbarátkozott, amivel mindaddig
nem volt baj, amíg el nem romlott a viszony USA és Oroszország között.
Rohrabacher nem osztja a véleményt, ami szerint Amerikának feladata lenne a
jelenlegi orosz kormányzatot megdönteni, akár háború árán is.
A
meghallgatás tárgya a magyar–amerikai viszony tisztázása, javítása megvitatása
volt. A meghirdetett meghívón szerepelt
Koszorus Ferenc
az Amerikai Magyar Szövetség elnöke és
Teleki Maximilián,
a Magyar–Amerikai Koalíció elnöke. Ám azt követően, hogy a liberálista baloldal
nagy zajt csapott azzal a szöveggel, hogy botrányos a Putyint kedvelő Orbán
kibékítési kísérlete egy Putyin-barát amerikai képviselővel, a két amerikai
magyar lemondta a részvételt, nem jelentek meg a meghallgatáson.
Koszorús
szerint mindenki számára rejtély, miért hívták össze a meghallgatást, annak
időzítése pedig rossz, egyik félnek sem használ, éppen ezért nem is vállalta a
személyes részvételt. A meghallgatást vezető Rohrabacherről ő is azt emelte ki,
hogy régi barátság fűzi Putyinhoz és megkérdőjelezte a NATO létjogosultságát.
Félelme szerint a meghallgatáson a magyar kormány ostorozását lehet majd csak
hallani.
*
Lehet
hogy kár volt távol maradniuk, helyükbe olyanok léptek fel, akik valóban
keményen csépelték a magyar politikát. Mi fontosnak tartottuk foglalkozni az
eseménnyel, megismertük derék amerikai politikusok véleményét is, és a miattuk
felháborodott álságos, tudományos megfigyelő szerepét az amerikai politikában.
Megjelent a
Magyar Élet 2015. június 4-i számában