"Egy testületi ülésen, a rám és hozzám közel állókra méltatlanul támadóknak a szemébe mondtam, hogy én akkor is szeretem őket, ha ezt teszik. Nem értették, néztek rám, mint bolondra. Aztán visszahallottam, hogy nincs veszélyesebb a politizáló kereszténynél. Én azt mondom, nincs veszélyesebb a minden közösségi érdeket félretevő angyal álarcú saját zsebre ügyeskedőknél, az ezt eltűrő vezetőknél és a nem politizáló - értsd saját sorsát irányítani nem akaró, befolyásolható - tömegnél."
Pálmai Tamás
Angyalok és vámpírok
Először
is elmondanám, kedves olvasó, hogy valami nagyon könnyű nyári olvasmányt szántam
ide, de a nagy forgatókönyvíró más sorok megszületését rendelte el.
A napokban látott ismét napvilágot egy
időszakos sajtókiadvány, mely a papír mindent elbír jelige jegyében született.
Írói magukat angyaloknak tüntetik fel, de valójában teljesen más szárnyas lények
csoportjába tartoznak: a mai magyar közélet vámpírjaik ők. Más véréből,
munkájából szívnák energiájukat saját jólétük és fennmaradásuk biztosítandó, nem
szeretik a városukat, annak lakóit, a minél rosszabb, annál jobb állapotban
érdekeltek és ezért nem kímélnek sem Istent sem embert. Egyaránt irgalmatlanul
megcsapolnának mindent, legyen az a településéért szív-lélekkel dolgozó helyi
vezető sokszor erőn felüli munkája vagy országos - helyi viszonyokról alig
valamit sejtő - kormánypárt pozitív erőfeszítéseinek nagy ere. Úgy látszik, a
gyilkos általános felmelegedés lehetővé teszi Dél-Amerikai vérszívó denevérek
helyi megjelenését is. Még ha átmenetileg, még ha a politikában is.
A békési
Jobboldali Összefogás tagjai keresztény emberek. Szinte mindannyian tagjai a
kisebb kormánypártnak, a KDNP-nek. Tetteiket azok az alapelvek vezérlik, melyek
szerint mindenkinek fel kell vennie és viselnie kell maga a keresztjét, értsd:
tudatosan kell élnie életét és végeznie dolgát. A maga, a családja, a városa, az
országa, a magyarság érdekében. „Mert mit használ az embernek, ha az egész
világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Az Emberfia pedig el fog jönni
Atyjának dicsőségében, (valódi) angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek
tettei szerint.”
De érdemes a
következőre is odafigyelni: „Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye
föl keresztjét!” A mondás három feladatot tartalmaz. Önmagunkat megtagadni azt
jelenti, hogy saját elképzeléseinket, vágyainkat és igényeinket félretesszük egy
magasabb eszmény vagy érték érdekében. Itt, Békésen jelesül azt, hogy a
választott képviselőnek, a polgármesternek az első a város és minden más, egyéni
vágy sokad rendű. Az önmegvalósítást bálványozó és a személyes érvényesülést
magasztaló korunkban sokak számára nehéz ezt megérteni, és szinte lehetetlen azt
elképzelni, hogy a másik embert, a település közösségét szolgáljam életemmel. Az
önzés önmagunk, a szeretet a másik felé fordít minket. A második feladata
kereszthordozás. A saját keresztünké. Életünk során nem kell keresnünk kell a
szenvedést, a fájdalmat, hanem el kell azt fogadni abban az órában, abban a
helyzetben, amikor azt kapjuk. És viselnünk kell, mert ez a feladatunk. S végül,
harmadikként a követés azt jelenti, hogy mindenben az Istent követjük. Ez
természetesen nem általános elvárás ma, csak annak szól, aki tudatosan
felvállalt kereszténysége értékrendje szerint akar élni. Annak viszont ezt a
három lépést naponta meg kell tenni. És mosolyogva, mert bármilyen nehéz is ez a
ma, az élet soha el nem hamvadó szerelme, a hite ezt kéri szépen tőle minden
reggel, mikor a szemét kinyitja, és minden este, mikor - mielőtt lehunyná -
elszámol tetteivel. Mikor a napi penzumomat mondom, pillanatra megtorpanok
ellenőrizni, hogy megvan-e a mosoly az arcomon akkor is, amikor ide érek: „és
bocsásd meg vétkeinket, miként mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek”.
Egy
testületi ülésen, a rám és hozzám közel állókra méltatlanul támadóknak a szemébe
mondtam, hogy én akkor is szeretem őket, ha ezt teszik. Nem értették, néztek
rám, mint bolondra. Aztán visszahallottam, hogy nincs veszélyesebb a politizáló
kereszténynél. Én azt mondom, nincs veszélyesebb a minden közösségi érdeket
félretevő angyal álarcú saját zsebre ügyeskedőknél, az ezt eltűrő vezetőknél és
a nem politizáló - értsd saját sorsát irányítani nem akaró, befolyásolható -
tömegnél. De Békés békés. Mert értelmes emberek lakják, kik tudják, melyik
szárnyas mire való.