2014
2013
2012
2011
|
|
-
A balatonalmádi Szent Jobb
kápolna története -
Historia Domus
A házaknak, mint a könyveknek is, megvan a maga sorsa. Most egy hányatott
sorsú, de láthatóan révbe ért vasvári házról lesz szó. -
Ünnepalapítás
"Mert ez még hiányzik. Államunk van, állami ünnepeink is, de a kettõ nagyon
sokszor nem fedi egymást. Az állam egészen más tartalmat ad az éppen aktuális
ünnepnek, mint a nemzet emlékezete; és a nemzet is sokszor nézte, nézi
ellenszenvvel az ünnepek átpolitizálásainak törekvéseit. Az eltûnt, vagy
hangsúlyukat vesztõ ünnepek korrodálása természetes folyamat, bár
nosztalgiáinak búvópatakjai fel-feltörnek; de felfénylõ napjainkból is
gyakorta hiányzik a tartalom." -
Múltunk megteremtõje,
jövõnk záloga az Alapító
"A Szent Jobb ökölbe zártsága erõ és figyelmeztetés: amit elsõ szent királyunk
megteremtett, azt az utódok nem herdálhatják el. Ezt a mi nemzedékünk csak
akkor fogja teljesíteni, ha megismétli Szent István mûvét. Vegyük észre,
meggyengült kereszténységünk. Elõbb vasárnapi-templomba járók, majd
vasárnap-se templomba járók lettünk, s a vallást magunkról levetve eldobáltunk
erkölcsöt, tisztességet, emberséget egyaránt. Vissza kell találnunk mindezek
forrásához. " -
Régi "bötûk" nyomában -
István király és a Szent Korona szlovák népe
"Sok a zûrzavar, tudatlanság, félmûveltség, dilettantizmus, teljes erkölcsi
értékrend-tótágas. Szent István és Koronájának szellemisége, több évszázados
gyakorlatának valósága azonban rendelkezésünkre áll. Akkor is, ha mi, magyarok
elferdítjük a Regnum Hungariae-t, a szlovákok meg ennek megfelelõen
kiszakítják belõle, amit magukénak vélnek. István király öröksége azonban
ettõl nem változik. Azt elrontani és meghamisítani, szétszabdalni nem lehet. " -
Hívõk és nem hívõk közös ünnepe ez
Veres András: a kereszténység nélküli demokrácia karikatúra, ami a
zsarnokságba vezet - Az Európai Unió jövõjérõl, az új egyházi törvényrõl és a
magyar családok helyzetérõl is beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban
Veres András szombathelyi megyés püspök. Szerinte nem választható szét
augusztus 20-án az ünnep vallási és nemzeti tartalma. -
Szent király városa
Az elsõ szent király itt született, s azóta
szent város ez: szent és gyámoltalan.
Paphercegek, néha paraszti, néha
királyi vér, akkomodálta vén csuzos
lába alá, faragott tarka zsámolyul.
2010
|
|
-
Szent István ünnepére,
2010-ben
A legfontosabb, hogy mint nemzet, ismét rátaláljunk Istenünkre. Közgazdászok
is tanítják: erkölcs nélkül nem mûködik a gazdaság. De erkölcs nélkül
széthullik a család, a társadalom. Erkölcs nem adható tovább Nokia-dobozban.
Rá kell nevelnünk magunkat ismét. -
Szent István és az
isteni idõ 2010-ben
"Szent István király a saját maga által érvényre juttatott végrendeletében a
Nagyasszonyra hagyta örökségül a Szent Koronát – minden hozzá tartozó néppel,
területtel és minden javaival – teljesítve Szûz Mária földön érvényesülõ
kegyelmi uralmának Istentõl kijelölt feltételét. „Ezzel utódai nevében is
lemondott a Magyarország fölötti tulajdonjogról és a fõhatalomról, ami a római
jogi mancipátusi örökbeadási szerzõdés szerint közjogilag is hitelesen ment
végbe." -
Kárpát-Haza Temploma
"Az út, ha helyes, mindig Keresztelõ Szent János elõtt visz el. Itt, a
templomdomb elõtt is. Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.
Majd feltûnik harcosaink szelleme, itt különös utalásképpen nem a kalandozó,
hódító, hanem a védelmezõ alakjában. Örök árnyékot vetve utunkra. Nem
léphetjük át – ha százszor is hálátlannak érezzük azokat, kiket bástyaként
óvtunk. " -
Régi "bötûk" nyomában -
Rugási Gyula: Az Intelmek és a nemzeti teológia
"Kavafisz közismert költeményében, a Barbárokra várva címûben; a nyelvében és
etnikai eredetében ugyan idegen, de szokásait tekintve immáron kereszténnyé
lett barbár hivatott arra, hogy a politikai értelemben halálra ítélt birodalom
egységét fenntartsa, valamint az egyház missziós tevékenységének sikerét
biztosítsa." -
Szent István immár ezer éve tanít minket,
magyarokat
Asztrik, a kalocsai fõegyházmegye elsõ érseke több mint ezer évvel ezelõtt
hozta el II. Szilveszter pápától Szent István királynak a koronát.
Kilencvenedik utódja az érseki székben Bábel Balázs, akivel az augusztus 20-i
ünnep kapcsán beszélgettünk hazánk sorskérdéseirõl. -
Szent Istvántól az új kenyérig
Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.)
emlékezünk, amely 1991-tõl államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos
állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és
augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést
jelentett. - Szent
István király
2009
2009. augusztus 20.
Ünnepi
gondolatok Szent István király napjára
|
|
2008
2008. augusztus 20.
Ünnepi gondolat
2007
2007. augusztus 20.
Ünnepi gondolat
-
Az ünnep háttere
- Semjén Zsolt igazának életkörnyezete -
Összetartozunk -
A magyar címer története -
A Szent István Archikon emlékezete
2006
|
Szent István király
|
||||
Ady Endre: István király országa
Róma, vagy Bizánc?
Ünnepi gondolatok- Kerék Imre:
Hol vagy, István király?- Tornai József:
Szent István szarkofágja
Tallozó
Szent István egész tevékenysége az országépítésre
irányult
Államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmából a
Népszabadság exkluzív interjút készített Erdõ Péter bíboros-prímás esztergom-budapesti érsekkel.
Prof. Dr Erdõ Péter püspök rektor millenniumi beszéde:
Szent István országa a XXI. század Közép-Európájában
2005
Szent István király ünnepe
2005. augusztus 20.
|
|
X. A kegyességrõl és az
irgalmasságról, valamint a többi erényrõl
"Az erények mértéke teszi teljessé a
királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a
Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele
kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság
díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt
istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre,
zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége,
sarjam jövõ reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a
szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a
fõemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes,
hanem még a külföldiekhez is, sõt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet
gyakorlása vezet el a legfõbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erõszakot
szenvedõhöz, õrizd szívedben mindig az isteni intést: "Irgalmasságot akarok, nem
áldozatot." Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz,
akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erõs, nehogy a szerencse túlságosan
felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten
felmagasztaljon most és a jövõben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl
senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság
ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy
szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bûzét, valamint a halál ösztönzõjét. "
Részlet az Intelmekbõl
2003
-
Szent István király ünnepe
-
Szent István ünnepe a
Pannonhalmi Fõapátságban
Több
korosztálynak szóló Szent István napi ünnepséget rendez augusztus 20-án a
Pannonhalmi Bencés Fõapátság. -
Vasárnap Felvidéki Szent
István Ünnepség Révkomáromban
A rendezvény
azért számít kiemelkedõ jelentõségûnek, mivel lényegében az elsõ központi
Szent István-megemlékezésrõl van szó, amelyre az egész országból várják az
Ifjúsági Fórumok képviselõit. „Ugyancsak évtizedek óta nem volt arra példa,
hogy Komáromban magyarországi megyéspüspök tartott volna misét ilyen
horderejû ünnepségen”
2002
Arany János:
ISTVÁN ÖRÖKJE
Az idõket zengem én, és az
idõk apját,
Teliteljes fényiben a dicsõség
napját.
Vajha késõ énekem egy Józsua
lenne!
Megállítná e napot, mielõtt
lemenne.Üle István szent király
fejedelmi székén,
A soknyelvû nemzetet birja vala
békén;...
-
Mádl
Ferenc Turán - Augusztus 20-i ünnepség
Szent István hitt benne, hogy ebben a világban érdemes az igazságért, a
jóért küzdeni, hogy a nemzet felemelkedésének csak ez lehet az erkölcsi
alapja. Ha az egész Kárpát-medence magyarságára tekintünk, ugyanezt
mondhatjuk. Megmaradásunk, életesélyeink növekedésének, a sikernek és a
felemelkedésnek fontos tényezõje a jó, kedvezõ politikai, sõt
világpolitikai helyzet, de végsõ soron a legfontosabb a szilárd erkölcsi
meggyõzõdést.
2001
2000
-
Múltunk
megteremtõje, jövõnk záloga az Alapító
-
Surján László megemlékezése -
A fennmaradás
csodája -
Beszélgetés Jakab Gábor
kolozsvári plébánossal