Októberben választások lesznek Kanadában. Alig két hónap van hátra, s a Kanadai Katolikus Püspökkari Konferencia most körlevelet adott ki, amelyben a hívőket nemcsak a választáson való részvételre buzdítja, hanem egyfajta segédletet is ad a döntéshez.
Surján László
Nagyítóval nézett politika
Októberben választások lesznek Kanadában. Alig két hónap van hátra, s a Kanadai
Katolikus Püspökkari Konferencia most körlevelet adott ki, amelyben a hívőket
nemcsak a választáson való részvételre buzdítja, hanem egyfajta segédletet is ad
a döntéshez.
Nem
tudom, hogy az ottani liberálisok miként viszonyulnak ehhez a kiadványhoz, ami
többek között az
interneten is hozzáférhető. Lehet, hogy farkast
kiáltanak, azaz az Állam és az Egyház szétválasztására uralva tűrhetetlen
beavatkozásnak tekintik. De lehet, hogy elfogadják, hogy a katolikusok csak
alapvető jogaikkal élnek.
Maga az útmutatás meglehetősen általános. Gondosan kerüli, hogy valamelyik párt
mellett érveljen. Felsorolja azokat az alapelveket, amelyek mentén a
pártprogramok megítélhetők sőt megítélendők, a döntést rábízza a polgárokra. Ez
korrekt és nehezen kifogásolható álláspont, nem kergeti valamiféle kultúrharcba
a kanadaiakat. 2011-ben már éltek a püspökök ezzel az eszközzel, úgy látszik
érdemesnek tartották most megismételni. Azt mondják a bevezetőben, hogy nem
valamiféle politikai kiáltványt szerkesztettek, hanem egy nagyítót adnak az
embereknek, hogy azon keresztül ítéljenek a programokról.
A
megítélés szempontjait öt fejezetre tagolták.
-
Az élet
és az ember méltóságának a tisztelete a fogantatástól a halálig. -
Egy
igazságosabb társadalom építése. -
A
személy és a család. -
Kanada
és a világ. -
Egészséges ország egészséges környezetben.
Mind az öt pontot röviden részletezik és minden fejezet végén ott van ugyanaz a
kérdés: Mit mondanak minderről a pártok és mi a jelöltek véleménye.
Az
első fejezet nemcsak a magzatvédelemről és az eutanázia elutasításáról szól,
hanem többek között a fogyatékosság kérdéséről és az öregségről.
A
második fejezet főbb pontjai a lelkiismereti és vallásszabadságra, a szegénység,
különösen a gyermekszegénység elleni fellépésre, a lakáskérdésre, a
hajléktalanokra vonatkoznak és külön kitér a túlzott és indokolatlan
költekezésre.
A
személyről és a családról szólva megemlítik többek között a megfelelő
egészségügyi ellátást, a munkahelyi és családi tevékenység összehangolását, a
szenvedélybetegségek visszaszorítását, egy megfelelő életminőséget biztosító
alapjövedelmet.
A
külpolitikai részben nemcsak a fejlődő nemzeteknek a szegénység és éhség
leküzdése elleni megsegítését, számukra megfelelő oktatást és egészségügyi
ellátást akarnak, hanem kitérnek a konfliktusok tárgyalásos rendezésére, a
tömegpusztító fegyverekre, az emberjogi egyezmények megtartására, és elítélik
azokat az üzleti praktikákat, amelyek önös kereskedelmi érdekből semmibe veszik
a külföldi munkások jogait és méltóságát.
A
környezetvédelmi rész kiáll a megújuló energiák kutatása és nagyobb arányú
felhasználása mellett. A közlekedésben is sürgeti a kevésbé környezetszennyező
megoldásokat, az energiahatékonyságot, a vizek védelmét. Nem tér ki az
atomenergia felhasználásának kérdésére.
A
magyarok számára ilyen rövid áttekintés nem áll rendelkezésre, és pillanatnyilag
nem is időszerű. Aki viszont el akar mélyedni a témában annak az egyház
társadalmi tanítását közvetítő enciklikák és Ferenc pápának a témára vonatkozó
gyakori üzenetei mellett rendelkezésre áll például az
Igazságosabb és Testvériesebb Világot című
körlevél, amit ugyan még az ezredforduló előtt fogalmaztak, de időszerűségét nem
veszítette el.