"Közösséget teremtett Károly atya a templom köré, valóságos plébániát szervezett. Fiatalokkal. Sok újszülött kicsi gyermekkel. A misén szüleiket áldozni kísérő gyermekek a mi gyermekeink-unokáink. A keresztény Magyarország utánpótlása." - Dobos Marianne írása.
Dobos Marianne
Nyolc
év csoda
Megújult a Rózsafűzér Királynője temploma
Az európai fővárosok a
tizenkilencedik század második felében alakultak világvárossá. Mintájuk III.
Napóleon és Eugenia császárné fővárosa, Párizs lehetett. Nemcsak Európa, de
kisugárzásával még az akkoriban francia érdekeltségű Mexikó-város mai arculatán
is ezt a Párizs-képűséget véltük felfedezni, amikor néhány egyetemet voltunk
valaha látogatni azon a tájon is. Budapestet egy erdélyi örmény származású
várostervező álmodta meg, talpasi Kabdebó Gyula emléktáblája ezt hirdeti az
Üllői úton, a Nagyvárad tér közelében.
És ennek a nagyra fejlődött álomi
városnak ékköveiként kivirágoztak a neo-stílusú templom-csodák. A bizáncitól a
románon át a gótig és a reneszánsz mintázatú épületek. Mert ezek a városok
magukban kialakították visszamenőlegesen mindazt a keresztény kapcsolódást,
amely mondjuk Párizsban vagy Rómában szervesen, a maga idejében természetesen
épült meg, a maga valaha érvényben volt stílusában. Budapest visszaálmodta
ezeket a stílusokat, szerette volna a valahai folyamatosságot, mit századonként
rombolt a történelem, újraépíteni. Neo-város lett, de lelkében valóságos
keresztény alakzatú és gyökérzetű világvárossá alakult át. Még a Várbéli
koronázó templomot is ehhez a neo-stílushoz formálták hozzá. Persze a
„Mátyás-templom” újkori, mára restaurált alakzata nem is olyan egyedül-való. Ha
megnézzük a kölni dóm, vagy a Hradzsin-beli Szent Vitus templomot, valaha azok
sem voltak ilyen mai-formájú neo-gót csodák. Sokáig éppen ez az utóérzés volt
számomra zavaró. Különösen a huszadik század elején, a Domonkos-rend tartományi
főtemplomának épült neoromán utánzat zavart a környékünkön. A város legmagasabb
tornya – mondogatták, kisebbik fiam tanítónője éppen ezt hozta hasonlatul fiam
képességeinek jellemzésére: kimagaslik osztályából, mint a Szent Domonkos
templom tornya. De ez a hasonlat sem tudta megszerettetni velem.
Miért szeretem mostan? Mert
átalakult a lelkisége. Sokat változott. Volt, hogy benne ünnepeltük majdnem
bázisközösségként a „lengyel” pápa megválasztását, és férjem figyelmeztetett,
vigyázzatok, a szolidaritás szó sokszori ismétlése kihívhatja a hatalom akkori
haragját. Teltházas misékre emlékezem. Állva hallgattuk, fiatalságunkban a
miséket. Megszerettük. Volt olyan nagypéntek, amikor az éjjeli szertartásra az
Operából érkeztünk, ahol Sir Georg Solti vezényelte a Fideliót. Ki gondolta
akkor, hogy Florestan igazsága lesz még vígasztalónk fiúnk igazságtalan
megpróbáltatásai során!
De aztán kiüresedett a templom.
Az oratóriumot is alig töltötték meg a hívek, majd balsorsa beteljesedett:
kiégett. Vége. Vége? Híre, emléke nem engedte. A Prímás emlékezete kiemelte a
pusztulásból. A Rózsafűzér Királynéja, mint a környék plébániatemploma nem
pusztulhat el. Egy templomokat építő, már pihenésre vágyó papot biztatott újabb
feladattal, Nagy Károly atya nem menekülhetett, vállalnia kellett a nagyszerű
feladatot: visszavarázsolni a regióba a keresztény lelkületet, és ennek keretéül
fel kellett újítani a most éppen száz éves templomot. Benne az ország egyik
legnagyszerűbb orgonájával, falán a feszülettel, melyet a Hősök terén
láthattunk, amikor őszentsége, a „lengyel” pápa, Szent II. János Pál kilenc
évszázad után ismét pápai misét pontifikált a magyar népnek.
Nyolc év alatt megújult a
templom. Szellemiségében is, és fényességében úgyszintén. Amikor a szentmise
kezdetén fényárba öltözik, a főváros keresztény szellemiségének egyik legszebb
hirdetőjévé alakult át.
Közösséget teremtett Károly atya
a templom köré, valóságos plébániát szervezett. Fiatalokkal. Sok újszülött kicsi
gyermekkel. A misén szüleiket áldozni kísérő gyermekek a mi
gyermekeink-unokáink. A keresztény Magyarország utánpótlása.
Amikor a Mi Atyánk-ot kezek
láncolatával imádkozzák a szentmise résztvevői, hihetjük, mi, itthon meg tudjuk
menteni ezt a hazát. Miként Károly atya irányításával felépült az Isten háza.
Ekként az Isten is segít majd minket, kivédeni a ránk acsarkodók támadásait.
Szeretettel, kézfogással, gyermekek Istenhez közelítésével. Igazi otthon
teremtéssel.
Kapcsolódó írások:
{zoomcat catid=603}