Exlex állapotnak nevezik a rendkívüli helyzeteket, mert ilyenkor a megszokott szabályok nem feltétlenül alkalmazhatók. A kényszerhelyzet felülírhatja a rendelkezéseket, ezt még a Korán is ismeri. A 2. szúra 173. verse felsorolja milyen húst nem szabad enni, majd így folytatja: „Ám, aki kényszerű helyzetben [eszik ilyesmit], anélkül, hogy [a tilalmast] áhítozná, vagy át akarná hágni [az előírást], az nem követ el vétséget. (Simon Róbert fordítása)
Surján László
Exlex
Exlex állapotnak nevezik a rendkívüli helyzeteket, mert ilyenkor a megszokott
szabályok nem feltétlenül alkalmazhatók. A kényszerhelyzet felülírhatja a
rendelkezéseket, ezt még a Korán is ismeri. A 2. szúra 173. verse felsorolja
milyen húst nem szabad enni, majd így folytatja: „Ám, aki kényszerű helyzetben
[eszik ilyesmit], anélkül, hogy [a tilalmast] áhítozná, vagy át akarná hágni [az
előírást], az nem követ el vétséget. (Simon Róbert fordítása)
Nem
gondolom, hogy a Koránt kell iránymutatónak tekinteni, de azt igen, hogy a
mostani migrációs áradat exlex helyzet, ami az eredeti jogszabályi környezetben
kezelhetetlen. Nem véletlenül mondták sokan, még a folyamat korábbi szakaszában,
hogy az első feladat a jogszerűség helyreállítása. Igen ám, de hogyan? Nem
rendelkezünk ehhez megfelelő eszközökkel. Minden szabályunk azzal a
megfontolással születik, hogy az emberek törvénytisztelők. Ha tömegesen nem
azok, a rendet a szokásos eszközökkel nem lehet helyreállítani. Ekkor két út
van. El lehet tűrni a rendbontást, de elő lehet venni keményebb, normális
esetben nem alkalmazható eszközöket. Ez utóbbi sok problémát vet fel, mert a
fellépésnek a rendbontással arányosnak kell lennie. Hogy mi arányos, az
mérlegelés tárgya, ami elhúzódó vitákra, jogbizonytalanságra vezet. Ezért a
tömeges törvényt szegő határátlépés észlelésekor Magyarország a szabályokat
próbálta hozzáidomítani az új helyzethez.
Ami
roppant elgondolkodtató számomra, hogy milyen sokan vannak, és főleg a
nemzetközi sajtó világában, akik képtelenek ezt a jelenséget a törvényesség
oldaláról nézni. Alapesetben egy ország határát csak az arra kijelölt
határállomásokon lehet átlépni. Persze, ha valakit a hazájában üldöznek, életére
törnek, árkon-bokron át fog menekülni. Természetes. Ezért a menekülőkre más
szabályok vonatkoznak. Szerbiában azonban a Németországba tartó arabokat senki
nem üldözte, ahogy Görögországban sem, Macedóniában sem. Mégis többnyire a zöld
határon, tehát törvényt megkerülve haladtak. A déli határon emelt kerítés
jelezte számukra, hogy ez törvénytelen, ennek ellenére megpróbálkoztak az
átjutással.
Ez
a kép állítólag bejárta a világsajtót. Tudtommal egyetlen lap sem arról beszélt,
hogy a kerítésen való átjutás jogtalan behatolás, miközben mód van szabályosan
is belépni az Unió területére, még adott esetben (exlex állapot) útlevél és
vízum nélkül is. Miért nem? Persze kinek nem esik meg a szíve a síró kislányon,
aki bizonyára nem is érti, mi a csuda történik vele.
Németországban arról beszélnek, hogy a most érkezőket integrálni kell a német
társadalomba. Rossz előjel, hogy eleve jogsértően érkeznek. Több mint rossz
előjel, a szememben botrány, de legalábbis egy hatalmas kérdőjel, hogy akad
olyan jogvédő szervezet, amelyik nem azzal fordul az érkező és feltehetően
tájékozatlan tömegekhez, hogy szórólapjain elmagyarázná, mihez van joguk és
milyen előírásokat kell megtartaniuk, hanem éppen arra hívja fel a figyelmet,
hogy milyen előírásoknak ne engedelmeskedjenek. A migránsok tömeges érkezése
exlex állapot. Ezért nekik egyet s mást el lehet nézni. Ám ez sem indokolja,
hogy jogvédő szervezetek jogtalanságra buzdítsanak. Ha ez valóban megtörtént,
akkor ezek ellen a felbujtók ellen csak lehet találni valamely paragrafust. A
hatalmas kérdőjel, amit említettem arra vonatkozik, hogy vajon ezek az előírások
ellen lázító szervezeteknek az eszük ment el, vagy küldetést teljesítenek?