"Ezt az interjút Szarka B. Sándor augusztus végén készítette velem a Demokrata számára. Meg is jelent a lap szeptember 2-án. Mivel a téma pillanatnyilag a legfontosabb az emberek számára, ezen a helyen is közreadom. A címet a szerkesztőség adta, s a címlapon kérdőjel nélkül szerepelt. Talán túlzás, ezért tettem itt ki a kérdőjelet. Túlzás, mert sok európai csak a segítés kötelességét érzi és nem lát semmi veszélyt. Tévednek."
Surján László
Ez már egy új
vallásháború?
Ezt az interjút Szarka
B. Sándor augusztus végén készítette velem a Demokrata számára. Meg is jelent a
lap szeptember 2-án. Mivel a téma pillanatnyilag a legfontosabb az emberek
számára, ezen a helyen is közreadom. A címet a szerkesztőség adta, s a címlapon
kérdőjel nélkül szerepelt. Talán túlzás, ezért tettem itt ki a kérdőjelet.
Túlzás, mert sok európai csak a segítés kötelességét érzi és nem lát semmi
veszélyt. Tévednek.
-
A héten rendezett
Merkel-Hollande találkozót úgy harangozták be, hogy a két legnagyobb uniós állam
vezetője megpróbál megoldást találni a migránsválságra. Ehhez képest a találkozó
után csak annyit közöltek, hogy egyetértettek abban, ki kell dolgozni egy közös
cselekvési tervet a helyzet kezelésére. Mi az oka, hogy immáron fél éve az uniós
politikusok csak beszélnek a problémáról, de konkrétan nem tesznek semmit?
-
Az alapvető probléma az Európai
Unió struktúrájában rejtőzik. Ami nem egy gyors reagálású hadtest. Úgy lett
felépítve, hogy hosszas előkészítéssel, alapos vitákkal hozzon döntéseket. Ez a
struktúra nem alkalmas arra, hogy egy nagyon gyorsan változó világban gyors
reagálással döntsön el dolgokat, főleg olyanokat, amelyekhez jogszabályi
változtatásokra lenne szükség. Az Unió kezdetben úgy működött, hogy amiben
Németország és Franciaország meg tudott egyezni, arra a többiek rábólintottak,
de ma már sokkal bonyolultabb a helyzet. Európa államai aláírták a menekültügyi
egyezményeket, amelyek arról szóltak, hogy aránylag kevés ember, ha úgy érzi,
hogy veszélyben az élete, befogadásra lelhet nálunk. De arra nem gondoltak, hogy
valaha majd naponta ezrével fognak érkezni az emberek, s hogy az ezrek mögött
milliók állnak.
-
Vagyis nem működik az uniós
döntéshozatali mechanizmus…
-
A mechanizmus a maga rendje szerint
működik, ám ez a rend nem alkalmas a mostani feladatok a megoldására. Ebben a
helyzetben csak egy nagyobb hibát lehet elkövetni, a tovább bonyolítják a
dolgokat. Ezt a francia és a német gazdasági miniszterek el is követték, amikor
előálltak azzal a javaslattal, hogy a jelenleginél is csináljunk egy még
bonyolultabb struktúrát, egy elit klubbot. Az európai polgárnak épp az uniós
döntéshozatal
átláthatatlanságából, bonyolultságából van elege. A bevándorlás elleni
tiltakozások mögött az áll, hogy az emberek úgy érzik, az unió
tehetetlensége és idejét múlt szabályai veszélyeztetik
nemzeti létüket. A nemzet szeretete nem szélsőséges felfogás. Nem hiszem, hogy
amikor Ausztriában a Szabadság Párt elérte a 25 százalékot, akkor lett volna
ennyi szélsőséges ember. Inkább arról volt szó, hogy egy jelentős réteg úgy
érezte, osztrák mivoltában veszélyeztetve volt. Figyelmeztető jel, hogy az
Európai Unióból egyre többen ábrándulnak ki.
-
Az uniós vezetők mintha még
mindig nem éreznék, hogy napjaink kihívásaihoz alkalmazkodni képtelen
intézményhez ragaszkodnak a nemzeti érdekkel szemben. Angela Merkel a napokban
ellátogatott az egyik keletnémet településre, ahol tiltakoztak a befogadó tábor
létesítése ellen, és az emberi méltóságot sértőnek nevezte a megmozdulásokat,
lényegében a nácizmussal azonosítva a nemzeti identitás védelmezését.
-
Az életünk koncentrikus körökbe van
rendezve. Nem szabad szégyellni, hogy minden ember gondolkodásának a
középpontjában saját maga van. Jézus is úgy fogalmazott: szeresd felebarátodat,
mint önmagadat. Aztán egyre táguló körökben ott vannak a családtagok, ismerősök,
lakótársak, a veled egy nemzetet alkotók, és így tovább. Ha ebben a rendszerben
nincs meg a harmónia, akkor jönnek a problémák. Amikor valaki túldimenzionálja
az egy nemzethez tartozást, és ezt az idegenekkel szembeni gyűlöletként éli meg,
akkor baj van, és ebben Merkelnek igaza van. Az európai vezetők nyilatkozatai
olykor összemossák a beáramló embereket. Pedig van, aki az életét menti, és van,
aki jó megélhetést, nagyvonalú segélyezést keres. A sajtóban pedig kétfajta
hozzáállás van: az egyik csak a síró gyereket mutatja, a másik csak a
kerítésszaggató, verekedő figurákat. Mind a kettő létezik, és ha egyformán
bánunk mindenkivel, hibát követünk el. De sajnos nincs megfelelő eszköz a
kezünkben, hogy eldöntsük, az érkezők közül ki a potenciális terrorista, és ki
áldozat, aki valóban befogadandó menekül.
-
De lehet különbséget tenni,
amikor naponta tízezren áramlanak Európába?
-
Ez technikailag megoldhatatlan, ám
ha csak két ember jönne, akkor sem tudnánk biztosan ítélni. De fel kell tenni
azt a kérdést is, miért ennyire felkészületlen az európai vezetés? Minek tartunk
fenn titkosszolgálatokat, ha nem jelezték előre ezt a veszélyt, és miért nem
teszik világossá, hogy kik ás milyen pénzből szervezik? Nagyon nehéz elhinni,
hogy valakik euró ezreseket fizetnek azért, hogy euró százasokra tegyenek szert
segélyként. Persze lehet, hogy ők becsapottak. Hasonlóan ahhoz, ahogy a
szlovákiai vagy magyarországi cigányokat korábban becsapták, hogy menjenek
Kanadába, mert ott nagy léptékű szociális segélyben részesülhetnek. Ennek a
háttere sem lett feltárva, pedig a mechanizmus ugyanannak látszik.
-
Földi László biztonságpolitikai
szakértő erre azt mondta, hogy a folyamatot az Iszlám Állam szervezi. Ami nem
azt jelenti, hogy minden bevándorló terrorista, inkább a zavarkeltés a cél. Az
osztrák táborokban volt egy felmérés is, amelyből kiderült, hogy bevándorlókat
pénzelik, mivel 1500-15000 dollárt költöttek az utazásra, amit a saját
keresetükből nem tudtak volna fedezni.
-
Pontosan ezt kellett volna
felmérni, ki és miért finanszírozza ezt az akciót. Kik kereskednek az un. Iszlám
Állammal, honnan az ő pénzük, fegyverük?
-
Mi az oka annak, hogy az európai
vezetők nem differenciálnak a bevándorlókkal szemben, hogy például
Németországban sok politikus még mindig jó dolognak nevezi a sokszínű társadalom
építését? Bár a liberális modellek az elmúlt egy évtizedben többször csődöt
mondtak, Németország még mindig sokkal liberálisabb, mint nemzeti?
-
Németországban nagykoalíció
van, és a baloldal Európa-szerte vak a menekültkérdésben.
A baloldal számára soha nem volt megnyugtató, ha a nemzet fogalma pozitív
értékként előkerül. Pedig a józan baloldaliságnak nem kellene ezt a mintát
követnie. Igaz, a nemzeti érzésre hivatkozva sok galádságot követtek el a
történelemben de most mintha a ló túloldalára estek volna a szocialisták.
Németország helyzetét ráadásul bonyolítja, hogy az országban millió számban
élnek már állampolgárságot kapott törökök, vagyis a menekültek egy része már
hozzájuk tartozik.
-
De nem látják az elrettentő
példákat, hogy vesztébe rohan Európa? A bevándorlók miatt Londonból tömegesen
költöznek ki az angolok, Malmőben mindennaposak a nők erőszakolásáról szóló
hírek…
-
A marxizmus azt tanította, hogy a
mennyiségi változások minőségibe csapnak át. Most valami ilyesmi történik,
persze negatív értelemben. Olyan mennyiségű tömeg érkezik, mi már problémát
okoz, de ezek a mai baloldaliak ezt nem értik, még marxistáknak sem jók.
-
Meddig maradhat ez így?
-
A folyamat nem vezethet oda, amit
az euró-szkeptikusok mondanak, hogy fejezzük be az uniót. A valódi menekültek
befogadása emberi jogi kérdés, azt hiszem, ezzel mindenki egyetért. A
bevándorlóknál, vagyis akik csak a jobb életfeltételek miatt érkeznek, fel kell
ugyanakkor tenni a kérdést, van-e számukra hely. Egy olyan Európában, ahol a 7
százalékos magyar munkanélküliségi ráta alacsonynak számít, túl sok munkaerőre
nincs szükség. Ezt már ott kommunikálni kellene, ahonnan az illetők elindulnak.
Egységes fellépést kívánna a határok őrizete is. Magyarország ebben
ellentmondásos helyzetbe került, hisz egyrészt kötelesek vagyunk megvédeni az
Unió külső határát, és csak azt beengedni, akinek erre jogosultsága van,
másrészt pont ezért kapunk olykor durva
és a hazai ellenzék tapsaitól kísért támadásokat.
-
Az Európai Parlamentben el is
ítélték júniusban Magyarországot a menekültpolitikája miatt.
-
Pedig Magyarország éppen
megtartatni akarja az uniós szabályokat. Ha komolyan gondoljuk, hogy nem építünk
új vasfüggönyöket, akkor is meg kell védeni a külső határokat, mert lám, a
hozzánk áramló tömegek miatt bizonyos nyugat-európai országokban már a belső
határokon való szabad mozgás korlátozása is felvetődik. A kerítésépítés bevett
gyakorlat, ha jól emlékszem, az Egyesült Államok kezdte, és Izrael folytatta, de
most épp a Baltikumban az oroszok felé is húznak egy kerítést.
-
Van az Uniónak lehetősége, hogy
még indulás előtt üzeneteket juttasson el a gazdasági bevándorlókhoz, hogy nem
érdemes útnak indulni? Egy évvel ezelőtt arról volt szó, fontos, hogy az EU
munkalehetőségeket teremtsen a kiinduló országokban, mert akkor az emberek ott
maradnak. Ez ügyben történt valami, vagy ez is megmaradt elméletnek?
-
Az Európai Unió a legnagyobb
donátor a világon, ezekbe az országokba is a legtöbb pénzt adja. A felhasználás
hatékonysága azonban rendkívül rossz. Jellemzően nem az ott élő emberek
problémáiból indulnak ki, hanem például abból, hogy a pénzt küldő országok cégei
kapjanak megbízást különböző munkálatokra. A hatékonyságot tovább rontja, hogy
egy ilyen segélyprogramban a helyi vezető réteg is saját meggazdagodásának a
lehetőségét látja. Ezen változtatni kell, mert a jelenlegi folyamatok mentén az
európai kultúra komoly veszélybe kerül. Európa nem tud ilyen tömegben integrálni
más kultúrához tartozó népeket. Mert igaz, Európán belül láthatunk harmonikus
együttélést iszlám és keresztény közösségek között. De az az iszlám, amelyik
most kopogtat, és amelyik nemcsak a más vallásokkal, de még az iszlámon belüli
irányzatokkal szemben is agresszív, szó szerint baltával próbál igazhívőt
faragni a másikból, az nem élhet az európai jogrendben. Tompa Mihály írta:
szívet cseréljen az, aki hazát cserél. Egy olyan iszlamista ember, aki csak a
Sharia törvényben tud gondolkodni, és a húgát is képes megölni, ha az nem
iszlám-hívő emberrel esik szerelembe, nem fog soha integrálódni Európában.
-
Az Egyesült Államokban, épp az
egyéb nemzetek túlterjeszkedése miatt, már kisebbségbe került az angolszász, sőt
talán az európai kultúra is. London, Párizs szintén ezen az úton jár.
Megfordítható még a folyamat?
-
Ez a gyökereken, például az európai
kultúra integráló képességén múlik. Amit nem erősít, hogy a jelenlegi
nyugat-európai gondolkodás a kereszténységet nem tartja a társadalom
alapértékének. Milyen európai kultúra az, ahol állást veszíthet valaki azért,
mert a nyakában keresztet hordoz, közben pedig mindenki a toleranciáról
szónokol? A kereszténység marginalizálásával saját kulturális identitásunkat
veszítettük el. Nem várható egy gyökértelen társadalomtól, hogy egy nagyon is
összetartó, nagyon is világos elvek szerint működő közösséget integrálni tudjon.
-
A szlovákok erre azt a megoldást
találták, hogy csak keresztény bevándorlókat fogadnának. Még Magyarországnál is
nagyobb támadásokat kaptak.
-
A liberálisok ezt vallási alapú
diszkriminációnak tüntetik fel. Pedig természetes, hogyha valakinek nincs
lehetősége mindenkit megmenteni, akkor azt menti meg, aki hozzá közelebb álló.
Ha ez diszkrimináció, akkor legfeljebb pozitív diszkrimináció. De úgy tűnik,
ebben a "píszi" világban ezt nem lehet nyíltan kimondani.
-
Bizonyos értékelések szerint ez
már egy új vallásháború. Ezekkel a meggyengült morális alapokkal meg tudja magát
védeni a keresztény kultúra?
-
Az előbb említettek alapján nem,
főleg hogy önellentmondásba is kerül. A bevándorlási hullám ugyanis az európai
kultúrában még mindig meglévő segítő szándékra épül. Kulturális gyökereinkből,
emberségünkből az fakadna, hogy segítsünk a rászorulókon. A saját magunk felé
érzett kötelesség ugyanakkor azt diktálná, hogy zárjunk. Ahogy Böjte Csaba
megfogalmazta: legyen kerítés, de legyen rajta egy jó nagy kapu. De sajnos ez
csak elmélet addig, amíg nem tudjuk megkülönböztetni, ki milyen szándékkal
érkezik. Ellentmondás figyelhető meg az európai vezetők kerítéssel kapcsolatos
állásfoglalásaiban is. Magyarországot például egyrészt elítélik a kerítés miatt,
másrészt azzal fenyegetőznek, hogy a határvédelem hiányosságai miatt
visszaállítják a korábbi, tagországok közötti határellenőrzéseket. Minket
magyarokat ez különösen hátrányosan érintene, mert a schengeni rendszer ad
lehetőséget nemzetünk határmódosítás nélküli egyesítésére. Az Uniót hibái miatt
nem elhagyni vagy felszámolni kell, hanem megreformálni. Ehhez az európai
embernek is rá kell találnia hajdani keresztény önmagára. Ismerjük Schuman
véleményét: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.