Egy adoma szerint Einstein azt mondta: Nem tudom, hogy miféle fegyverekkel harcolnak majd a harmadik világháborúban, de azt tudom, hogy mivel a negyedikben: kövekkel és botokkal. Jobb lenne ezt elkerülni.
Surján László
Kövekkel és botokkal?
Csodálom, hogy még nem zeng a kormánykritikus megmondók kórusa. Hiszen van
ellentmondás abban, hogy késhegyig menő harcot folytatunk az európai menekült
kvóták ellen, majd az ENSZ keretei között világméretekben teszünk erre
javaslatot.
Ha
Brüsszel javasolja akkor rossz, ha mi tesszük, akkor jó? Másról van szó.
A
jelenlegi tömeges bevándorlás nem vezethető vissza csupán a szíriai harcokra
vagy az úgynevezett Iszlám Állam keresztényüldözéseire. Az Európába áramló
migránstömeg nem most indult meg, tehát nem egyedül a háború vagy üldözés a baj
forrása. Ha az afrikai menekültek esetében a víz hiányát és a hihetetlen
szegénységet, éhezést említjük, már közelebb járunk a gyökerekhez. A régóta
zajló migráció most felgyorsult, tömegessé vált. Erre ráült az embercsempész
ipar és a terrorizmus. Az előbbinek az üldözése fontos, de csak tüneti kezelés,
az utóbbi pedig alig több, mint feltételezés, bár néha sikerül egy-egy ismert
terroristát nyakon csípni. Számukra ez a tömeges, az országok közötti
ellenőrzött személyforgalmat kikerülő áradat jó alkalom, hogy embereiket
bejuttassák az Európai Unión belülre, ahonnan az idő múlásával állampolgárságot
szerezve már bárhová eljuthatnak.
Mi
pedig bénázunk. Akik a migránsokban szánalomra méltó menekülteket látnak, rendre
összecsapnak azokkal, akik segélyezésre számító ingyenélőket, vagy éppen
honfoglalókat vélnek felfedezni az érkezőkben. Ez a vita értelmetlen, hiszen
mindennek ennél mélyebb okai vannak. Az sem megoldás, ha az érkezőket menekült
vagy bevándorló kategóriába soroljuk és ezt a két csoportot érdeme szerint
kezeljük. Jelenleg a kiutasítás kivihetetlennek tűnik.
Nagyon nem tetszik liberális bal-világnak, mégis tény, hogy Orbán Viktor indult
el a jó úton, amikor azt mondta, hogy az első lépés a beáramlóknak az Unió
területén kívül tartása, azután következik a már bent lévők sorsának rendezése,
majd az egész jelenség kiváltó okainak kezelése. Lassan kezdik már ezt
felismerni azok, akik nem előítéleteik foglyai. Így születhetnek olyan mondatok,
hogy „Orbánnak sajnos igaza van”. Egy helyen azt is olvastam, hogy Európának
össze kell szednie magát, hogy legalább egy ponton bebizonyítsa, hogy Orbán
tévedett. Ez a pont az iszlám híveinek integrálhatatlansága.
Személyes véleményem, hogy az a jó, ha mindenki a saját hazájában él. Ezt a szép
elvet azonban nemcsak az üldözések teszik lehetetlenné, hanem a világ javainak
igazságtalan elosztása is. A magántulajdon szentségének túlhangsúlyozása nagyon
bele van égetve az emberek és főleg a politikusok gondolkodásába. De a vagyon
részben a természeti kincsekből, részben az emberiség egészének munkájából
származik. A roppant jövedelemkülönbség miatt előbb utóbb bekövetkezik az
újraelosztás. Az emberiség tehát válaszút előtt áll. Vagy közös erőfeszítéssel
rendezett és tervezett módon létrehoz egy igazságosabb világot, amihez a fejlett
országok lakóinak életstílus váltása, környezettudatosabb magatartása és a
pazarlás látványos visszafogása szükséges, vagy a kisemmizettek erővel fogják
kikényszeríteni a javak és élőhelyek újraelosztását. Gyanítom, hogy a most zajló
folyamatok ez utóbbi megoldás előkészítő lépései.
A
magyarországi politikai kommunikációban, ideértve a közösségi oldalakon dúló
vitákat is, gyomorforgató módon hivatkoznak egyesek Ferenc pápára. Az ő
üzeneteiből kiemelik, a migránsok megsegítésére, befogadására való
felszólításokat. Ez fontos része a tanításának, de nem szabad megfeledkezni a
jelenlegi fogyasztói társadalom kritikájáról sem. Pedig elég hatásosan
fogalmazta meg: Ez a gazdaság öl. Látványosan jelezte ezt, amikor most az
amerikai úton egy Fiat 500-ast használt, nem valamilyen, az amerikaiak által
megszokott hatalmas luxusautót.
A
mai pénzügyi, gazdasági rend teljes átalakításának szükségessége már jóval
Ferenc pápa előtt része volt az Egyház társadalmi tanításának. Sajnos írott
malaszt maradt, s még a magukat kereszténynek nevező pártoknak is fontosabb volt
a világrend és a szavazók megőrzése, mint az átalakítás nagy kalandja. Ferenc
pápa közérthetővé tette az elméleti levezetéseket, de akik csak a menekülőkről
való gondoskodást hallják meg a megnyilatkozásaiban, épp a lényegről, az
igazságosabb világ kialakításáról feledkeznek meg. Ráadásul Ferenc pápának van
még egy üzenete. Egy évvel ezelőtt hangzott el. Idézek a Magyar Hírlap akkori
cikkéből: „A háború őrültség, mindent elpusztít és tönkretesz. Pusztító
terveivel gyarapszik, és maga a pusztítás táplálja. A háború senkit sem kímél” –
hangoztatta Ferenc pápa a világ összes háborújának áldozataiért és a békéért
bemutatott szentmisén. Az egyházfő szerint az emberiség semmit nem tanult az
első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan, de
a harmadik világháborút éli meg.”
Ennek az üzenetnek magyar vonatkozása is van. Az említett misét ugyanis a
Szentatya az első világháború kitörésének centenáriuma kapcsán egy olaszországi
osztrák–magyar temetőben, többek között Bíró László magyar tábori püspökkel és
több magyar tábori lelkésszel együtt mutatta be.
Az
elmondottak fényében az ENSZ keretei között kialakítandó világméretű kvótákra
vonatkozó magyar javaslat az asztalra teszi a problémát, A világot csak együtt
tudjuk igazságosabbá tenni, A világméretű szolidaritás korszaka csak közösen
alakítható ki. Ha nem sikerül, a pusztulás is közös lesz. Egy adoma szerint
Einstein azt mondta: Nem tudom, hogy miféle fegyverekkel harcolnak majd a
harmadik világháborúban, de azt tudom, hogy mivel a negyedikben: kövekkel és
botokkal. Jobb lenne ezt elkerülni.