A 46 évesen meghalt ötvösművész a legkiválóbb egyházművészek közé tartozott.
ÉRTÉKEINK: OZSVÁRI CSABA
Ozsvári
Csaba és felesége – mint a Schönstatti Családmozgalom tagjai - 2009. július
9-én, csütörtökön tették le első fogadalmukat. Elvégezték szentgyónásukat, a
szentmisén megújították szeretetszövetségüket és szentáldozáshoz járultak.
Kivételesen ott volt velük mind az öt gyermekük, 10 évestől a 25 évesig. Csaba
azt mondta, hogy ez életének egyik legboldogabb napja. A szentmise után – este 6
óra tájékán - csoportkép készült, majd a kis kápolna melletti asztaloknál baráti
beszélgetésbe kezdtek. Csaba egyszer csak ráborult az asztalra. Szívinfarktus. A
mentők perceken belül megérkeztek, de egy órás újraélesztési kísérletük
eredménytelen maradt. A közösség tagjai ezalatt a kápolnában imádkozott érte.
Kisebb gyermekei kevéssel a tragédia előtt elutaztak cserkésztáborba, így nem
látták a tragédiát.
A 46
évesen meghalt ötvösművész a legkiválóbb egyházművészek közé tartozott.
Diplomamunkája a 80-as években a csempeszkopácsi műemlék templom kapuja volt. A
rengeteg egyházi megrendelése közül kiemelkedik, hogy ő készíthette II. János
Pál pápa részére a 1991-es magyarországi látogatás alkalmából adott a misekönyv
borítót, amelyet XVI. Benedek és Ferenc pápa is használ nagyobb ünnepeken. Az
akkor még bíboros Joseph Ratzingernek pedig egy mellkeresztet ajándékoztak.
Utolsó – félbemaradt – műve az épülő pátyi templom kapujának kazettái voltak.
XVI. Benedek pápa a II.
János Pál pápának adományozott misekönyvvel (előlap)
Ferenc pápa a II. János Pál
pápának adományozott misekönyvvel (hátlap)
A
kivételes tehetségű művész, a mélyen hívő családapa halála előtt két évvel így
vallott a művészetéről az Új Ember újságban: „A szent művészet átlát innen a
másik oldalra, és tud is vallani róla. Rendeltetése nem pusztán az, hogy
gondolatokat közöljön, felkeltse egyéni áhítatunkat, segítsen az imádságban, és
vallásosságunkat díszítse, hanem hogy egész emberi mivoltunkat megrázó hatást
keltve művelje a lelket, képessé tegyen a szenvedélyes életre, a jóra, a szépre
és az igazra, és felkészítsen a halálra, az Istennel való örök találkozásra.”
Halála
helyén, Óbudaváron sírdomb nincs, hiszen nem itt van eltemetve, hanem a lakása
szerinti plébánia templomban, Zugligetben. A Schönstatti Családmozgalom egy
sírra emlékeztető emlékhelyet alakított ki: virágok között egy lapos szürke kőre
ez van ráírva: „Ozsvári Csaba 1963-2009. ablak az égre”
Ablak az
égre. Ezt lehet a halálra is vonatkoztatni, melyre Ozsvári Csaba oly szépen
készült, noha fiatal kora még nem indokolta ezt. De lehet ezt a feliratot magára
a hitvalló művészre, férjre, apára vonatkoztatni: ő valóban ablak volt az égre.
Az ablak átlátszó. Ilyennek kell lennie a kereszténynek is: átlátszónak, mely
átengedi a fényt. Ozsvári Csaba művészetével, hitből fakadó gondolkodásával és
életével engedte átragyogni magán az isteni fényt. Ezért tudott (az ő szavaival
élve) „megrázó hatást keltve” olyan katartikus élményt adni, mint amilyet
egy-egy történelmi emlékhelyen érez az ember.
A
Farkasréti Mindenszentek Plébánia honlapja alapján.
Ezzel az
írással egy kilenc napig tartó sorozatot vezetünk be: naponta egy Ozsvári
alkotás képét mutatva be.