"A világ közepe mindig ott van, ahol valami fontos, meghatározó történik, és persze, ahol lehetőleg mi is ott vagyunk. Néha ez a világrengető történés épp az áhított béke csendje, annak melegen átölelő anya-puhasága. Zajló napjainkban úgy tűnik, kicsit Magyarország is a figyelő világpolitika és az aggódó európai lakosság középpontjába került, hála vezetőinek."
Pálmai Tamás
A világ közepe
A világ közepe mindig ott van, ahol valami fontos,
meghatározó történik, és persze, ahol lehetőleg mi is ott vagyunk. Néha ez a
világrengető történés épp az áhított béke csendje, annak melegen átölelő
anya-puhasága. Zajló napjainkban úgy tűnik, kicsit Magyarország is a figyelő
világpolitika és az aggódó európai lakosság középpontjába került, hála
vezetőinek.
Fritz Tamás szerint mára
világossá vált, hogy már nem Nyugat-Európa hordozza a hagyományos európai
értékeket, hanem inkább Közép- és Kelet-Európa. Amíg mi a hagyományos
európai értékekre vágytunk, addig a Nyugat ezeket az értékeket eltorzította,
vagy elhagyta, s egy egészen másféle értékrendet kezdett el követni. Amíg a
Nyugat már nem tartja magát kereszténynek, addig a Közép-kelet ezeket az
értékeket megőrizte. Amíg a Nyugat lemondott a nemzetállamokról és alávetette
magát a globális államnak, addig Közép-kelet most szeretné megélni nemzetállami
létét. Amíg Nyugat elvetette a jóléti állam-koncepciót, hogy átadja magát a
neoliberális piac-imádatnak, addig a közép- és kelet-európai elitek ráébredtek,
hogy a nemzetközi pénzhatalom által rájuk kényszerített neoliberalizmus teljes
gazdasági eladósodáshoz vezet. Amíg a Nyugat a családról, mint konzervatív,
elavult dologról a szingli, „önmegvalósító” szexuálisan szabados életmódra tért
át, addig Közép-Kelet-Európában az emberek a kommunista diktatúrákat a családon
belül, mint végső menedékben élték túl, s ezért ma is jobban ragaszkodnak hozzá.
A politológus javasolja, hogy a közép- és kelet-európai, EU-tag és jelölt
országok hozzanak létre egy szövetséget, a tagállamok teljes önállósága mellett.
Ezen értékrend és mozgolódás egyértelmű vezéralakja a mi kormányfőnk, Orbán
Viktor, lásd a Politico listáját.
Közben az államfőnk, Áder János egyre magasabban
lobogtatja a környezet-védelem zászlaját. A történelmi jelentőségű párizsi
klímacsúcs egyik vezető előadója volt minap és mindenki csak reménykedni tud
abban, hogy a Föld legszennyezőbb országai is észhez térnek és a döntést, amit
hoztak, és amiket hoznak majd, elérhetővé teszi azt az örök emberi vágyat, mely
szerint mindenki szeretné a világ értékeit és szépségeit unokáinak is
megmutatni. Hozzá kapcsolódva mintegy harminc jeles magyar személyiség, köztük
Eszenyi Enikő, Kemény Dénes, Pál Ferenc és Kozma Imre atyák, Jókai Anna, Csík
János, Polgár Judit, Mocsai Lajos, Berecz András, Ákos mondták el hitvallásukat
környezetünk és éghajlatunk védelmével kapcsolatban. Hajrá magyarok, szép volt
„fiúk” mondhatnánk máris nekik.
De itt még nincs vége a sornak, a pozitív példák sorának.
Ugyan fényévnyi távolságra vagyunk még mindentől, mi ideális, eszményi embert,
családot, társadalmat, gazdaságot, mentalitást, erkölcsiséget jelent, mégis
messze előtte járunk mostanság a nálunk jóval jobban „eleresztett” népekhez
képest. Hogy miért? Nem tudom. Aki majd elsőként találkozik - egy „rendes
feltámadás” után - az erre Legelhivatottabbal, kérdezze meg Tőle: Miért mi
lettünk egyike annak a nagyon kevés kiválasztott népnek, akik a mai „modern”
korban az egykor egyetlenként kipécézett mellett labdába rúghatnak? A
mindennapok olykor karikatúra figurái után bizony sokszor elcsodálkozik az
ember, honnan is e sok briliáns elme, honnan e rengeteg elismerés alapjául
szolgáló tudományos és társadalmi szempontból sorsfordító fontosságú felfedezés
aranyfedezete? Ki tudja? Annyi biztos, hogy, ha világbeli összlétszámunkhoz
képest kiszámítjuk a nemcsak nemzeti érdekeltségű nagy embereink létszámának
arányát, lehet, ezüstérmesek lennénk egy képzeletbeli toplistán. Arany talán
nem, hisz minket tán kicsivel később választott ki a Kiválasztató.
De történelmi távlatokat és filozófiát félretéve:
szerintem mostanság nálunk van a világ közepe. Csak izeg-mozog az egykori Nagy
Ország kicsiny mai keretei között.