Dr. Surján László beszéde az aradi városházán 2016. február 24-én
Jean
Monnet emlékérem Arad polgármesterének
Dr. Surján
László beszéde az aradi városházán 2016. február 24-én
Tisztelt Polgármester úr, Tisztelt Alpolgármester Úr! Tisztelt Egybegyűltek!
Legalább két szempontból ünnepi ez a mostani összejövetel. A Charta XXI mozgalom
célja, hogy a Duna-völgyi, Kárpát-medencei nemzetek között megértést
előmozdítsa. A mozgalom Budapesten havi összejöveteleket tart. Magyarországon
kívül most először rendezünk ilyen Jean Monnetről elnevezett találkozót, ez
tehát az első szempont. Jean Monnet naplójának mottója: „nem országokat,
hanem embereket egyesítünk”. Ezt szeretnénk mi is: ezer meg ezer szálat
magyarok és románok között. Félelmek és gyanakvások helyett bizalmat és
barátságot.
|
|
Az
európai megbékélés nemcsak német-francia kiváltság. Ránk ugyanúgy vonatkozik.
Több mint 6000 fős mozgalmunk ezt szolgálja. Támogatóinknak mintegy 10
százaléka Romániában él, magyarok, románok. Közülük minden negyedik aradi.
Érthető: Arad büszke a maga multikulturális gyökereire, de tudja, hogy a
harmonikus együttéléshez kell összekötő kapocs is. Egység, nemcsak különbözőség.
Ilyen egységet ad a közös múlt, ha olykor eltérően értelmezzük is azt. Az egység
másik eleme a kultúránk keresztény gyökere. Fontos, hogy a különbözőségben
értéket, az egymásra hatásban előnyt lássunk, hogy senki ne akarja eltüntetni,
magába olvasztani a másikat.
Mozgalmunk felkérésére a Nézőpont Intézet idén januárban felmérést végzett
arról, hogyan vélekednek a magyarok a szomszédjaikról. Azt tudakolták, hogy a
megkérdezettnek inkább jó vagy inkább rossz véleménye van a környező
országokról. Kiugróan sokan voltak jó véleménnyel Ausztriáról: ez 71 százalék.
Ukrajnáról, Szerbiáról és Romániáról viszont csak minden harmadik magyarnak volt
jó a véleménye. A második kérdés arra irányult, hogy miként ítélik meg az
emberek az államközi viszonyokat. Románia itt sem szerepelt jól, 35 százalék
mondta, hogy a kapcsolat inkább jó, 37 százalék szerint inkább rossz. Mindez nem
azt jelenti, hogy a magyarországiak hátat akarnának fordítani Romániának. A
megkérdezettek majd kétharmada éppen Romániával sürgette a kapcsolatok
javítását. Ez persze nem megy magától, és nemcsak a kormány dolga. Nagy szerepe
van az egyes embereknek: hogy gondolkodnak a másikról, miként beszélgetnek
erről a családban, mire nevelik a gyermekeiket. És nem feledkezhetünk meg az
egyének és a kormányok közötti szintről, az önkormányzatokról sem. Az a
kapcsolat például, ami Arad és Gyula között létezik sokat jelent a magyarországi
románoknak és sokat a romániai magyaroknak is. Mozgalmunk életében új fejezet
kezdődhet, ha ez a mai találkozás nem csak egyszeri alkalom. Ha lennének önök
közül, akik igényelnék az egymással való találkozást, akik talán kéthavonta vagy
negyed évente összejönnének, előadókat hívnának, velük és egymással megbeszélnék
közös dolgainkat. Nem a napi politikát. Beszélhetnének a város múltjáról, de
akár a jövőjéről is. Lehetne vitatkozni is, de persze összeveszni nem. A román
és a magyar nemzettudat eltérően látja a múltbeli történéseket. Pedig azok csak
egyféleképp történtek. Kinek van igaza? Ez népszavazással nem dönthető el.
Bízzuk ezt a szakemberekre, akiknek az egymással való vitái vihetik előre a
közeledés, a megbékélés ügyét. Biztos vagyok abban, hogy ebben a városban van
nyitottság arra, hogy elkezdődjék önszerveződő módon a Jean Monnet estek aradi
sorozata.
Ezzel meg is érkeztünk mai együttlétünk örömteli voltának második eleméhez. A
Mozgalmunk régóta felfigyelt arra, ami Aradon történik és azt példaértékűnek
tartotta. Ezért 2015-ben Arad városának ítéltük a Megbékélési és Együttműködési
Díjat, amelyet Budapesten át is adtunk. Úgy gondoltuk azonban, hogy a jó
kapcsolatok nemcsak a város egész közösségének európai hozzáállásából fakadnak,
hanem ennek a légkörnek a kialakításában nagy érdemei vannak a város
polgármesterének Gheorghe Falcă úrnak is. A Charta XXI. Egyesület elnöksége
ezért Jean Monnet emlékérmet adományoz a polgármester úrnak, amit ezennel van
szerencsém számára átadni. Kérem, hogy legyen továbbra is a megbékélés munkása,
mert még sok indulat lappang, ami egymás ellen fordítana bennünket. Pedig egy a
sorsunk és csak egymást segítve tudunk boldogulni az egyesült Európában A
történelmi tapasztalat is az, hogy egymást segítve erősödünk, ám egymás ellen
fordulva meggyengülünk. Gheroghe Falcă felismerte ezt. Isten áldását kívánom rá
és további munkájára.