Nemzet és lélekmérgező tévhitek 12.


Csonka János tévhitgyűjtésbe kezdett. Tévhitek, amelyek megmérgezik a szlovákiai magyar életet. Azt segítik elő, hogy Szlovákia csak a szlovákoké legyen. Nemzetállam egy mindig is multietnikus térben?


Surján László


Nemzet és lélekmérgező tévhitek 12.


Csonka János
tévhitgyűjtésbe kezdett. Tévhitek, amelyek megmérgezik a szlovákiai
magyar életet. Azt segítik elő, hogy Szlovákia csak a szlovákoké legyen.
Nemzetállam egy mindig is multietnikus térben?


Egyenként fogom megidézni ezeket, s kommentálni is, chartás szemmel.

  1. „Itt élünk, a szlovákok
    kenyerét esszük.”

    A felvidéki magyar családok felmenői több száz (sőt ezer) éve élnek azon a
    jelenleg dél-szlovákiai területen, amit 86 éve (Cseh)Szlovákiának neveznek. Ez
    az itt élő szlovákságról nem, vagy csak elenyésző részben mondható el (akiről
    igen, annak is a felmenői valószínűleg magyarok voltak…). Mindazonáltal
    ugyanolyan adófizetők vagyunk, így a demokrácia jegyében ugyanazok a jogok
    illetnek meg minket, mint a szlovákokat.
    Tudjuk, hogy összeállításunk szélmalomharc, de talán mégis elgondolkodtat
    valakit, hogy a légből kapott állítások nem biztos, hogy feltétlenül igazságot
    is tartalmaznak, így szerencsésebb tudásra alapozva utánajárni annak, amit
    magunkévá teszünk.
    „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (Jn 8,32).

***

Az
államhatalmat gyakorlók másutt is, például Romániában, emlegetik ezt a
szlovákok/románok/akárkik kenyere kifejezést. Csonka János jól mutat rá, hogy a
Szlovákiában élő magyar ember adófizető, a „szlovák” kenyér tehát
értelmezhetetlen kifejezés. Az adófizető polgár tartja el az államot, nem
fordítva.

Kár volt
azonban idehozni azt a vitát, hogy kik élnek az adott területen régebben. Tény,
hogy a honfoglalók hont foglaltak, azaz ezen a területen államot alapítottak.
Nagy ellenállással nem találkoztak, ők pedig ok nélkül nem bántották a térségben
élőket, közöttük a szlávokat sem. A szlávok tehát előbb lakták be Pannoniát, de
állammá akkor és itt nem szerveződtek, kivéve Horvátországot. Kalandozni viszont
már együtt kalandoztak velünk, azaz beépültek egy közös hazába. Nem tagadható,
hogy a ma szlovák öntudattal és anyanyelvvel élők között sokaknak van magyar
ősük. Amint köztünk, magunkat magyarnak vallók között is sok a nem magyar
eredetű ember. Ennek viszont szintén nincs sok köze a „szlovákok kenyeréhez”. Az
évszázadok során keveredtünk rendesen, ezért is könnyű az átjárás. Németh László
a tejtestvér kifejezést használta. Nem véletlenül.

Csonka
János írása hézagpótló fontos munka. Ha olykor más véleményem volt, mint neki,
attól még egyetértek vele, hogy segítséget kell adni azoknak, akiket ilyen torz
üzenetekkel bombáznak a többségiek, illetve akik között ilyen torz nézetek
terjednek.

A
korszellem nem kedvező. Magyarnak lenni nehéz, és a modern ember menekül a
nehézségektől. De ez a korszellem, a mi nemzeti gondjainktól függetlenül,
téveszme. A széteső európai világ nem ad boldogságot. A bornak ki kell forrnia,
hogy nemes itallá legyen. Az ezzel járó dolgokat nem lehet megspórolni. Sorsunk
elviselését meg tudjuk egymásnak könnyíteni és meg is tudjuk nehezíteni. Mondd,
te mit választanál?