Csonka János a felvidek.ma portálon tévhitgyűjtésbe kezdett. Nem közönséges tévhiteket szedett össze, hanem olyanokat, amelyek félrevezetik a magyarokat. Talán lehetne keményebben is fogalmazni: tévhitek, amelyek megmérgezik a szlovákiai magyar életet. Tévhitek, a melyeknek a terjedése azt segíti elő, hogy Szlovákia a szlovákoké legyen. Nemzetállam egy multietnikus térségben. Eddig két cikk jelent meg a témában, az első azonnal öt tévhitet sorolt fel és cáfolt meg.
Surján László
Nemzet és lélekmérgező tévhitek 5.
Csonka János a felvidek.ma portálon tévhitgyűjtésbe kezdett. Tévhitek, amelyek
félrevezetik a magyarokat. Talán lehetne keményebben is fogalmazni: tévhitek,
amelyek megmérgezik a szlovákiai magyar életet. Tévhitek, a melyeknek a
terjedése azt segíti elő, hogy Szlovákia a szlovákoké legyen. Nemzetállam egy
multietnikus térségben. Eddig két cikk jelent meg a témában, az
első azonnal öt tévhitet sorolt fel és cáfolt meg.
Egyenként fogom megidézni ezeket, s kommentálni is, chartás szemmel.
-
„Mi máshogyan
beszélünk, mint az affektáló magyarok.” – Ezt úgy hívják, hogy nyelvjárás
(leszámítva persze a szlovák nyelvből átvett szlovakizmusokat). Való igaz,
hogy a Felvidék különböző pontjain erős tájszólással beszélnek a magyarok. A
legerőteljesebben a dunántúli – Csallóköz, Mátyusföld; a palóc – a Vágtól a
Hernádig; és az északkeleti van jelen – a Hernádtól Kárpátalján keresztül
egészen a Partiumig. Viszont, ha elmegyünk a Dél-Alföldre, a Hajdúságba vagy
éppen Zalába, akkor ugyanúgy nyelvjárásbéli különbözőséget tapasztalhatunk,
hiszen ott sem azt az irodalmi köznyelvet beszélik, amit jobbára a városokban,
Pesten pedig annak igencsak eltorzított változatát. Ám, mivel a kirándulások
során leginkább a pestiekkel érintkeznek a felvidékiek, ezért hat számunkra a
beszédük annyira idegenül. A magyar nyelv ugyanis hihetetlenül gazdag, nyolc
nagy és megannyi kisebb nyelvjárás alkotja. Ettől függetlenül ezek között
nincsenek különösebben nagyobb eltérések, mint például Szlovákiában a keleti
vagy a hegyentúli, esetleg egy bajor és egy sváb nyelvjárás között.
Ez valóban nem tévhit, hanem tény. A rádió, majd a televízió roppant sokat
ártott a nyelvjárásokanak, ami szerintem érzékeny veszteség, különösen azért,
mert 1945 után nem sokat törődtek azzal, hogy a bemondók szép kiejtéssel, helyes
hangsúllyal szólaljanak meg. A torzítás abban van, hogy nem „a magyarok”
beszélnek affektálva, hanem a pestiek, szerencsére ott sem mindenki. Ezzel a
gondolattal is a magyar nemzeti egységet vélik gyengíteni, akik rossz szándékkal
hangoztatják. Érdemes visszájára fordítani a dolgot. A szlovákiai magyarság
beszéde érték. Aki átjön például egyetemre, esetleg le is telepszik a
fővárosban, nehogy azon igyekezzék, hogy lekopjon az otthoni kiejtése. Legyen
büszke rá, és ha teheti termékenyítse meg a pestiek ízetlen beszédét.