Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek lelkipásztori üzenetet írt nemzeti ünnepünk, Szent István napja alkalmából. A dokumentumot az alábbiakban közöljük.

Erdő
Péter lelkipásztori üzenete Szent István napjára

Erdő Péter bíboros,
esztergom-budapesti érsek lelkipásztori üzenetet írt közelgő nemzeti ünnepünk,
Szent István napja alkalmából. A dokumentumot az alábbiakban közöljük.

Szent István napja ünnep hazánk, népünk és
a kereszténység számára. Mégis, egész nemzedékek előtt maradt homályban első
királyunk művének jelentősége. Ezért sokaknak már távolinak tűnik alakja és
üzenetének időszerűsége. Fontos feladatunk, hogy segítsük a hívő és nem hívő
embereket abban, hogy lelkükbe befogadják Szent István művét és közösen
figyeljenek üzenetére, amely minden kornak szól, s ezért ma is időszerű.

Első szent királyunknak volt egy álma:
keresztény hazát akart adni a magyaroknak és a velük élő népeknek, mert tudta,
hogy annak van jövője. Látta, hogy a régi félnomád, örökös harcban álló
életforma nem folytatható tovább. Látta, hogy békére és lelki közösségre van
szükség a többi népekkel. Látta, hogy a kereszténység erőt és értelmet ad egyén
és közösség életének. A feladat, amelyet elkezdett, nemzedékek fáradozását
kívánta meg. István király művét I. Andrásnak, majd Szent Lászlónak kellett
megszilárdítania. Szükség volt a messze földről érkezett papok, szerzetesek és
világiak imájára és munkájára is. Szent István korában az akkori Európa vonásai
jelentek meg a magyarság arcán, a közös keresztény hit teremtett kapcsolatot a
népek között a Kárpát-medencében és azon túl. De a megtalált új hit nem
szürkítette el a magyar nép egyéniségét, hanem segített abban, hogy a saját
kultúrája, a saját zsenialitása a kereszténység ihletésére kibontakozzék.

Szent István Intelmei máig
érvényes példát adnak a felelősségre, az igazságra, a határozottságra és az
önmérsékletre, de egymás értékeinek megbecsülésére is. Türelmesek és együttérzők
úgy tudunk lenni más népek, más közösségek iránt, ha a teremtő Isten
ajándékaként megbecsüljük a kultúrák és a népek sokféleségét, ha nem sajnáljuk a
fáradtságot, hogy megismerjük egymást, hogy megtanuljuk egymást tisztelni és
szeretni.

Ma is erre szólít fel hitünk
Európa-szerte. A tömegtájékoztatás mai eszközeivel, akár a világhálón is
könnyen, gyorsan és lenyűgöző szépséggel mutathatják be a népek történetüket,
kultúrájukat, értékeiket, önmagukat és egymást megbecsülve és szeretve. Nem a
szürkeség és az értékvesztés a keresztény ember jövőképe, hanem az értékek
felragyogtatása, elfogadása és a bátor szeretet.

Ennek kell áthatnia egyéni életünket is.
Az irgalmasság évében minden egyes embertestvérünkre a nyitottságnak és a
tiszteletnek ezzel az éleslátásával kell tekintenünk. Krisztus arcát kell
felfedeznünk minden emberben! Anyagi gondokkal küzdő, beteg, magányos, szomorú,
tanácstalan, vagy egy elhibázott élet után újra talpra állni akaró
embertársainkat észre kell vennünk és személyesen is segítenünk kell szívvel és
értelemmel, bölcsen és nagylelkűen. Cselekvő szeretetünket meg kell tapasztalnia
a közvetlen környezetünknek: családunknak, szomszédainknak, közösségeinknek.
Ennek a nagylelkű szeretetnek a bátor döntése az életre szóló házasságban való
elköteleződés és a családalapítás, a gyermekek elfogadása és gondos nevelése, de
az idősek és a problémákkal küzdők szerető támogatása is. Ez a szeretet
indíthatja a külföldön élő és dolgozó magyarokat is, hogy ne felejtsék el
gyermekeiknek átadni nyelvüket, kultúrájukat, hazaszeretetüket, s tartsák meg az
élő kapcsolatot az otthon maradottakkal, hallgassanak a szívükre, ha úgy érzik,
hogy lehetőségük van újra hazatérni.

De nagylelkű szeretetünknek tovább kell
sugároznia a világba, ki kell terjednie más vallású, nem hívő testvéreinkre, a
világ üldözött keresztényeire, a háborúk és katasztrófák áldozataira is. A
keresztény szeretet nem zárja ki szívéből még az ellenséget sem. Szeretni annyit
tesz, mint a másik ember igazi javát akarni. Hogy mi a jó az embernek, erre a
legteljesebb választ a teremtő Isten tudja, aki az embert alkotta. Számunkra a
teljes igazságot az emberről Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki. Amikor ő a nyolc
boldogságról, a szeretet parancsáról, az utolsó ítéletről beszél, világosan
kijelöli a legnemesebb, legteljesebb emberség útját.

Szent István nagyszerű életműve Jézus
Krisztust állította a magyar nép elé. Ő igazít el minket a világban, ő az
erőforrásunk, ő a jövőnk biztosítéka. Ő segít abban, hogy bölcsen és reálisan,
személyes áldozatokra is készen, szeretettel éljünk a világban. Mai korunkban is
rá kell tekintenünk!

Fogadjuk meg Ferenc pápa felhívását:
lépjünk ki önmagunkból, cselekvő szeretettel forduljunk környezetünk és a többi
ember felé! Vállaljuk felelősségünket a teremtett világ és az emberi társadalom
értékeinek védelmében és előmozdításában! Fogjuk meg egymás kezét, imádkozzunk
Istenhez minden hívővel, ünnepeljünk együtt a nem hívőkkel is, minden
hazaszerető emberrel! Augusztus 20-án, a Szent Jobb körmeneten jelenlétünkkel
tegyünk tanúságot, hogy értjük az idők jeleit, s mutassuk meg a világ előtt ezt
a felismerésünket!

Az idén emlékezünk a nándorfehérvári
győzelem 560. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Imádkozunk a hősökért és az áldozatokért. Megrendült hittel ismerjük fel még a
veszteségekben és a bukásokban is Isten gondviselő szeretetét, amely erőt,
példát, közösségteremtő, mély emlékezést ajándékoz népünknek.

Nyissuk meg szívünket a Szentlélek
befogadására! Fedezzük fel újra hitünk örömét! Készüljünk lelki megújulással a
2020-ra meghirdetett Eucharisztikus Világkongresszusra! A legnagyszerűbb
készület, ha minden keresztény szülő megkeresztelteti gyermekét, akik pedig nem
részesültek az elsőáldozás és a bérmálás szentségében, készüljenek fel ezek
felvételére! Hívjuk meg és fogadjuk az élő közösség szeretetével a hitünk iránt
érdeklődő vagy már a keresztségre készülő felnőtteket is! A fiatalok ismerjék
fel a szentségi házasság örömét és erejét! Találják meg Isten színe előtt
családjukat, közösségüket, hivatásukat! Gyógyítsa meg a hit a megsebzett emberi
lelkeket!

Szent István személyéhez kötődik Szűz
Máriának mint a Magyarok Nagyasszonyának a tisztelete. Az ő pártfogó
közbenjárásában bízunk. Neki ajánlott nép vagyunk. Gyermekei Máriának és
testvérei a többi népeknek. Nem a történelem véletlen, múló jelenségei vagyunk,
hanem olyan közösség, aki joggal bízhat Isten gondviselő szeretetében.
Imádkozzunk hazánkért, népünkért és lelki megújulásunkért!

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Lambert Attila