Koldulási tilalom bevezetésén gondolkodik a svéd kormány. A svédországi koldulás soha nem oldja meg a szegénység és kirekesztettség problémáját Romániában és Bulgáriában, nyilatkozta Ardalan Shekarabi miniszter.
Surján László
Kéregetni tilos
Koldulási tilalom bevezetésén gondolkodik a svéd kormány. A svédországi koldulás
soha nem oldja meg a szegénység és kirekesztettség problémáját Romániában és
Bulgáriában, nyilatkozta Ardalan Shekarabi miniszter.
Persze az oda érkezett családokét azért megoldja, aminek hatására újabb és újabb
családok kerekednek fel és találnak svéd szinten nyomorúságos megélhetést a
hideg északon. A svéd szociális modell sem bírja már a terhelést, nyilván ezért
jelentek meg a koldusok.
A
kormány első lépésként a többi skandináv ország gyakorlatát tekinti át. Dániában
az egész országra kiterjedő koldulási tilalom van. A norvégok is próbálkoztak,
de a kormányon belül sem tudtak egyezségre jutni. Egyes önkormányzatok helyi
döntéssel elrendelték a koldulás tilalmát, de állítólag csak egy településen
maradt érvényben. A finn kormány is tárgyalt a kérdésről, de nem vezetett be
semmit.
A
svédeknek már Martin Valfridsson személyében koldulásügyi kormányzati
koordinátoruk is van. A koldulás tilalma megakadt a jogászok torkán. Mi legyen
tilos – kérdik. Kérni, vagy adni? Egyik sem jó megoldás. A lakosság fele a
közvéleménykutatók szerint helyesli a tilalmat, negyede ellenzi, negyede meg nem
szól semmit.
Ha
kicsit hátrább lépünk, az egész dilemma mögött a szabadversenyre épülő
kapitalizmus csődjét látjuk, hiszen mint minden versenynek, ennek is vannak
vesztesei. A bolgárok és a románok közéjük tartoznak, a náluk élő cigányok
hatványozottan. Nem csoda, hogy mintegy négyezer kéregető jelent meg
Svédországban, többségük romániai cigány ember.
Bővebben
itt lehet olvasni a kérdésről.