"Nem a nemzeteknek kell egyformának lenniük, hanem egyazon értéknek kell tekinteni őket. Nem az egyformaság, hanem az egyenrangúság a lényeg. Ezért egy nemzet sem nézheti le a másikat. "
Surján László
Nemzeti és keresztény
A vallás tanításából az következik, hogy a nemzetek, népek, kultúrák sokasága az
Isten akaratából van. A különböző népek és kultúrák sokaságában Isten ugyanúgy
gyönyörködik, mint ahogy a füvek és állatfajok sokaságában. Afelé haladunk, hogy
egy drappszinű emberiség lesz, ami angolul fog beszélni és megszűnnek a népek és
a helyi kultúrák. EZZEL ELLENSZEGÜLNI AZ EMBERISÉG JAVÁT SZOLGÁLJA.
Ezt
mondta egy interjúban Somogyi Győző festőművész. Hogy igazat adok neki, azon
aligha csodálkozik valaki. De nem elég helyeselni, amit mond, hanem meg is kell
érteni, és felfogni azt is, ami ebből az állításból következik. Ez a szemlélet
ugyanis nem tesz különbséget nemzet és nemzet között, azaz mindegyik érték. Nem
a nemzeteknek kell egyformának lenniük, hanem egyazon értéknek kell tekinteni
őket. Nem az egyformaság, hanem az egyenrangúság a lényeg. Ezért egy nemzet sem
nézheti le a másikat. Nekünk itt Közép-Európában ez nem is olyan egyszerű.
Veszteségeinket, fájdalmainkat ugyanis gyakran a másik megvetésével kezeljük.
Annál hangosabban, minél kevésbé van igazunk. Aki Isten akaratának tartja a maga
nemzeti kultúrájának a létezését, hasonlóan kell nézze a többiekét is. E
tekintetben tehát a kereszténység megvéd a nemzeti érzések túlzásaitól.
Keresztény és nemzeti tehát egymást kiegészítő fogalmak, nem irányulnak senki
ellen, sőt egységbe fogják az egyes önálló kultúrákat.