Szeptember 11-én itt is, ott is választások voltak körülöttünk. Melyiknek milyen hatása lesz ránk, nehezen mondható meg. de kisugárzása biztosan van mindegyiknek.
Surján László
Választások vasárnapja
Szeptember 11-én itt is, ott is választások voltak körülöttünk. Melyiknek milyen
hatása lesz ránk, nehezen mondható meg. de kisugárzása biztosan van mindegyiknek.
Kezdjük talán az abc szerinti elsővel, a fehéroroszokkal. Pár éve azt mondták az
amerikaiak: Európa utolsó diktatúrája. Az idősebb korosztály nálunk is emlékszik
a 99 százalékos választási eredményekre. Lukasenka (az orosz változat végződik
o-val) országában 1996 óta nem jutott be ellenzéki képviselő az országgyűlésbe.
Náluk 110 tagú a parlament, és csodák csodája, két ellenzéki mandátumhoz jutott
vasárnap.
Persze ettől még aligha várhatunk fordulatot, már csak azért sem, mert az
ellenzékiek a világraszóló siker ellenére választási csalásra gyanakodnak és
megóvják az eredményt. Minszk évek óta gazdasági szankciókkal küszködik és némi
engedményeket tett, aminek a hatására az EU fel is oldotta a szankciókat. Az
amerikaiak is lazítottak. Mi pedig tudjuk: két képviselő nem csinál demokráciát,
ahogy egy fecske sem nyarat.
Ha már abc, akkor jöjjenek a horvátok. Átok ül az országon, követik a spanyol
példát: a két nagy párt fej-fej mellett halad, de egyik sem tud többségre
vergődni. A nagykoalíciótól fáznak, s meg is értem őket. Vasárnap urnazárás után
a felmérések szerint a szocialisták végeztek jobban, egy mandátummal megelőzve a
néppárti HDZ-t. Ám ma reggelre kiderült, hogy balra húz a közvéleménykutató
ceruzája, mert nem egy fős szocialista vezetés, hanem hét fős szocialista
vereség az eredmény. Mindazonáltal a kormányalakítás nem lesz könnyű, de talán a
spanyol patthelyzet viszontagságait elkerülhetik.
Végül Németország. Ők kerülhettek volna az első helyre, mert a választást
Alsó-Szászországban tartották. Mégis mint németeket tárgyalom őket, egyrészt
mert helyhatósági választás volt, aminek nehéz az eredményét pártok közötti
erőviszonyokra vetíteni. Itt a várakozás CDU győzelem volt, ami be is
következett, és az AfD nem folytatta a feltörekvését, a negyedik helyre szorult,
második a szocialista társaság, harmadik a zöldek. Ezért azután most nem hallom
sem a vészharangokat, sem a CDU mellveregetését. Talán azért sem, mert a Spiegel
által megrendelt közvéleménykutatás kicsit sem kedvező eredményt hozott Angela
Merkelnek: a németeknek csak 15 százaléka gondolja, hogy folytatnia kell a
jelenlegi menekültpolitikát. A többség egy félfordulatot vár, de a 30 felé
közeledik a radikális fordulatot követelők aránya.
A vasárnap ünnep. Ünneplésre igazi okot egyik választás sem hozott, még
leginkább a horvát HDZ házatáján volt jogos a pezsgő. Gratuláljunk hát nekik és
reméljük, hogy összejön egy üzemképes kormány.