Surján László beszéde elhangzott 2016. október 12-én az országgyűlés felsőházi termében
Surján László
Az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat
25 éves jubileumára
Elhangzott 2016. október 12-én az országgyűlés felsőházi termében
Ha
az ÁNTSZ-re gondolok, akkor három név jut eszembe. Elsőként Johan Bélát
említem. A körülötte kavargó, olykor méltatlan viták során sem vonta soha senki
kétségbe szakmai kiválóságát és azt, hogy vezetésével született meg a modern
magyar közegészségügyi szervezet. Nem csupán azért említem őt, mert ő volt az
első patológus az egészségügy élén, hanem azért is, mert nem tudom feledni azt a
büszkeséget, amellyel Kertai Pál mondta: Johan Béla íróasztalánál ülve dolgozom.
Másodikként Kneffel Pálra, a Vas megyei KÖJÁL legendás igazgatójára
gondolok, akit Kolozsvárról a háború szele sodort Szombathelyre, ahol hihetetlen
munkát fektetett az közegészségügyi állapotok megjavításába. Tudtommal az
országban elsőként ő számolta fel megyéjében a methemoglobinemiát. Nem
szűkítette le a fertőző betegségek járványtanára a közegészségügyet,
elővételezte az ÁNTSZ szemléletét.
Harmadikként, de csupa nagybetűvel, KERTAI PÁL következik. 1990 koraőszén
kértem, hogy jöjjön be hozzám. Felvázoltam neki, hogy milyen átalakulást látok
szükségesnek az akkori Közegészségügyi és Járványügyi Állomásokon. Ahogy
belemelegedtünk, egyre lelkesebb lett, az egész emberen látszott, hogy örül. Ám
mire a végén felkértem a koncepció kifejtésére, majd a törvény szövegének
kidolgozására, elkomorult. Ma is fülembe cseng a kétkedő kérdés: És ezt te meg
tudod csinálni, velem, aki zsidó vagyok és szociáldemokrata? - Pali bátyám, ezt
csak veled tudom megcsinálni. És meg is csináltuk. Bámulatos volt az az energia,
amit a tisztiorvosok képzésére fordított, és jó volt látni azt a jogos
büszkeséget, amit a sikeres vizsgák váltottak ki belőle.
Amikor az országgyűlésben bemutattam a törvény tervezetét, nem mentem bele a
szakmai részletekbe. Bár az akkori képviselők között sok orvos volt, a többséget
a téma nem érintette meg. Ebben a beszédben azért kimondtam a célt: az ÁNTSZ
munkája révén a lakosság születéskor várható átlagos élettartamát minden
gazdasági nehézség ellenére az európai átlaghoz szeretné közelíteni. A TÖRVÉNY
VÉGÜL 72,6 % IGEN SZAVAZATOT KAPOTT.
Johan Béla egy szűk évtizedig állt az egészségügy élén. Ez alatt mintegy hat
évet nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon. Nekünk most 25 évre
volt szükségünk, hogy nagyságrendileg hasonló eredményt érjünk el, férfiaknál
7,6 nőknél 4,8 év a növekmény.
Hölgyeim és uraim!
Az
egészségügy szó általában panaszáradatot vált ki. Ez részben jogos, de az
egészségügy elmúlt negyedszázada nemcsak vereségek sora. Mutatóink nemzetközi
összehasonlításban rosszak, de folyamatosan javulnak. A születéskori várható
élettartam nő. A korai gyermekhalandóság a felére csökkent. A munkaképes korú
férfilakosság halálozása csökken. Az elvesztett életévek száma a felére
zsugorodott. Ezekben az eredményekben a Szolgálat munkája is benne van.
Álljunk meg egy pillanatra a Szolgálat szónál. Nem azért választottuk,
mert mást akartunk mondani, mint korábban. Azt reméltük, hogy az új név a
lényeget is kifejezi és erősíteni fogja azt a magatartást, azt az erkölcsi
emelkedettséget, amit a SZOLGÁLAT szó kifejez. Az ÁNTSZ számos szervezeti
változáson ment és megy keresztül. Szomorúan említem a laboratóriumok
leválasztását, privatizációját, amit mind szakmai, mind gazdasági szempontból
elhibázott lépésnek tartok. Az egyéb változások, bár strukturálisan igen nagyok,
a szakmai lényeget nem érintik. Kneffel Pál példája mutatta, hogy még KÖJÁL-ként
is lehetett a Szolgálat szellemében dolgozni. Higgyék el, ma is lehet. A
feladatot el kell látni, a struktúra másodlagos. Bármi is a közegészségügy helye
a közigazgatásban, akinek szívügye a szakmája, az eredményes lesz, és akkor
méltó lesz Kertai Pál emlékéhez.
Az
ÁNTSZ létrehozása az első szabadon választott magyar kormány
egészségpolitikájának kiemelkedő teljesítménye, még akkor is, ha volt utódom,
aki legnagyobb hibánknak tartotta azt. De nem a gáncsoskodók és értetlenkedők
viszik előbbre a világot, hanem a Kneffel Pálok és a Kertai Pálok. Önöktől azt
kérem, legyenek méltók elődeikhez, és akkor tovább és egészségesebben élünk majd
ebben a hazában.