Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a nemek győztek, és ennek - az érvénytelenség mellett is - közjogi következménye lesz. Mivel mérvadó módon több nem szavazat lett, mint igen, ez elegendő felhatalmazást adhat a parlamentnek és kormánynak.
Pálmai Tamás
Győzelem és számháború
Orbán Viktor
miniszterelnök közölte: a nemek győztek, és ennek - az érvénytelenség mellett is
- közjogi következménye lesz. Mivel mérvadó módon
több nem szavazat lett, mint igen, ez
elegendő felhatalmazást adhat a parlamentnek és kormánynak. „Azt vállaltuk, hogy
a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet
arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé
fogjuk tenni. Ezt meg is megtesszük.” Meglesz az alkotmánymódosítás is, de nem
csak ez a jövő hét legfontosabb feladata, hanem a brüsszeli tárgyalások is. A
megfelelő eredmény esetén ott kell elérni: „Ne legyen kötelező befogadni olyan
embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk
maradhasson”. Ha az Európai Unió egy demokratikus közösség, akkor el kell
fogadnia a magyarok véleményét - tette hozzá. „Büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk
az elsők, akik az Európai Unióban a migrációról szavazhattunk” - mondta, utalva
arra, hogy az EU-ban Magyarország az első, amely népszavazást tartott a
kérdésről, és örülne, ha ezt mások is követnének bennünket. Tizenhárom évvel a
csatlakozás után, nagyszerű eredmény született, jobb, mint a csatlakozás
eredménye. Akkor 3.056.000 magyar szavazott a belépésre, most 3.204.000 választó
döntött a nem mellett, és a határon túliak szavazata még nincs is összeszámolva
teljesen. Tizenöt százalékkal többen voksoltak tehát egyhangúan, mint az EU
választáson. Most tízből kilencen Magyarország mellett, Magyarország
szuverenitása, önálló döntésének megőrzése mellett tették le voksukat. Ez így
helyes, így becsületes, hogy nyíltan kimondjuk, amit akarunk, hogy tisztán,
érthetően beszélünk akaratunkról, hogy van önálló véleményünk, amit merünk is
képviselni. A jövőről szavaztunk: hogy kikkel akarunk együtt élni, hogy meg
szeretnénk őrizni a kultúránk, az életformánk, a nehezen, kemény munkával
kivívott gazdaság fejlődésünk, hogy meg akarjuk őrizni keresztény gyökereinket.
Modernkori népvándorlás érte el Európát. Az Unió azt mondja: jöjjenek a
migránsok, osszuk szét őket. Erre mondtunk nemet. Mi most Brüsszel helyett
Budapestet választottuk. Hosszú út, nehéz csaták előtt állunk, mert az Európai
Unió ellenünk fog tenni. Ám most Brüsszel áll fontos döntés előtt: megteheti-e,
hogy rákényszeríti akaratát Magyarországra, ahol több, mint 92% a szavazóknak
ellenezte ezt - tette fel a kérdést a kormányfő.
Gulyás Gergely szerint is elsöprő győzelem született. Ez kemény jelzés az EU
korifeusainak, annak ellenére, hogy a kiszólásairól ismert luxemburgi
külügyminiszter már gratulált a magyar lakosságnak azért, mert kiolvasta a
népszavazás eredményéből, hogy a magyar lakosság Brüsszel mellé állt… Mondott ő
már ennél blődebbeket is. De ez már jelzi a számháború kezdetét.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint magas részvétel mellett elemi
erejű a nemek száma. A népszavazást a kormány kezdeményezte, a lakosság pedig a
nemek győzelmével felhatalmazta a kormányt, hogy megvédje az országot. A jövőben
is caritas és önvédelem jellemzi a kormány tevékenységét, azaz, segítünk a
rászorulóknak, de megvédjük az országunkat. A KDNP elnöke köszönetet mondott a
nemmel szavazóknak és a határon túliaknak is.
Természetesen, az első este győzelmi mámora után két lényeges dolog még
hátravan. Egyrészt tenni kell mindazt, amit az előbb idézet politikusaink
mondtak, másrészt - és ez legalább olyan fontos a jövő szempontjából - szépen le
kell ülni, és nagyon őszintén meg kell beszélni azt is, hogy miért lett ez a
népszavazás politikailag érvényes, de jogilag érvénytelen. Aztán gyökeresen
változtatni - akár személyi konzekvenciákat is levonva – hogy a következő
csatánkat semmi ne veszélyeztesse.