Gondolatok Földesi Tibor (1923-1958) emléktáblája előtt


Az 1958-ban kivégzett Földesi Tibor emlékműjénél mondott beszédet Surján László Szeged-Szöregen.

Gondolatok Földesi Tibor
(1923-1958) emléktáblája előtt

Szeged-Szőreg 2016.
november 4.

(Beszédvázlat)

November 4-e, nemzeti
gyásznap

Mit is jelent a gyász?

Keresztény ember Szent
Pállal kérdi: Halál! Hol a te fullánkod?

A halál hazatérés

Mégis szomorúak vagyunk,
megsiratjuk halottainkat:

Mert eltávozásukkal magunk
lettünk szegényebbek.

November 4-én egy álmot
temettünk: a magyar szabadság reményét.

De 44 év multán
szabadságunk feltámadt.

Ez a feltámadás nemcsak
szerencsés világpolitikai körülmények miatti

Szabadságunk a megtorlás
áldozatai szenvedéseinek is a gyümölcse

Az nem lehet, hogy
milliók fohásza
Örökké visszamálljon rólad, ég!
És annyi vér - a szabadság kovásza -
Posvány maradjon, hol elönteték.
Támadni kell, mindig nagyobb körökben,
Életnek ott, hol a mártir-tetem
Magát kiforrja csendes földi rögben:
Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.

Az első, amit Földesi
Tibor emléktáblája előtt ki kell mondani a köszönet

Életének első 33 éve
átlagos magyar élet: Istenhit, tanulás, munka

Az 1956 nov 4. - 1958.
jan. 31 közötti 453 nap különleges tanítást hordoz

Menekülés, börtön, remény
kétségbeesés

Földesi Tibor nem volt hős
a szó fellengős értelmében

Ember volt, élni szeretett
volna, menekült és megoldást keresett

De számára nem volt
megoldás: áldozat volt, és jelképpé lett

Egy olyan ember, aki két
malomkő közé került,

kihasználták és cserben
hagyták
az amerikaiak is, a kádári diktatúra szolgái is

épp úgy, mint
Magyarországot.

Egész Közép-Európa
jelképe.

Négy szó fejezi ki, hogy
mit érzünk Földesi Tiborra emlékezve:

Fájdalom, a
családját és a hazáját ért veszteség miatt,


Tisztelet,
az életáldozat miatt,


Büszkeség,
mert az áldozat meghozta a maga
gyümölcsét,

Felelősség, mert az
elnyert szabadság egyben felelősség a sorsunk és a jövőnk iránt.