"A közép-európai nemzetek közös érdeke az igazságos és békés megegyezés"

"Ma is aktuális mondandójú dokumentumokra bukkantunk a közelmúltban, olyanokra, amelyek a szlovák és a magyar nép közeledését szolgálták. Tanulságuk ma is élő sugárzású." A dokumentumokat a következő időben folytatásokként egyenként közöljük.

Kabdebó Lóránt

"A közép-európai nemzetek
közös érdeke az igazságos és békés megegyezés"[i]

(Bevezető 1.
rész)

Ma is aktuális
mondandójú dokumentumokra bukkantunk a közelmúltban, olyanokra, amelyek a
szlovák és a magyar nép közeledését szolgálták. Tanulságuk ma is élő sugárzású.

Történelmi háttér:
Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró,



Ribbentrop
német és


Ciano gróf
olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. Az első bécsi
döntés teljesen elmérgesítette a magyar–szlovák viszonyt. A szlovák politika a



második világháború
végéig napirenden tartotta a döntéssel elkerült területek visszaszerzését, a
propaganda ezen területek visszaszerzésének szükségességét és a magyar uralom
alá került szlovákok szenvedéseit hangoztatta. A szlovákok a Szent István-i
eszmével a


Nagymorva Birodalmat
állították szembe. Az Első Szlovák Köztársaság 1939. március 14-től 1945-ig
létezett. A közszellem egymással szembeállította a két szomszédos államot.

A
világirodalom goethei fogalmát Európára ekként alkalmazta Babits definíciója
: „Nagy
teljesítményei egyének teljesítményei, akik gyakran idő és tér távolságain át
egymásra hatva és egymást erősítve lázadtak a közszellem ellen. Lázadásuk a
közszellemet folyton kiemelte önmagából; s így lett az európai kultúra haladó és
változó folyamat, melynek valóságos élettörténete van, belső dráma, lelki
válságokkal.”

A
korszak két nemzeti klasszikus költőjének „lázadása“ éppen a világirodalom e
goethei és babitsi definícióját követve „a közszellemet kiemelte önmagából”, és
máig sugárzó példázattal kereste a világirodalmi szolgálat segítségét a
szomszédnépek összebékítésére való törekvésben. Mindketten Babits tanítványainak
is tartották magukat.

Egy
sajátos dokumentum a Szabó Lőrinc hagyatékból:
Szabó Lőrinc olvasószerkesztőként Az Est-lapok cikkeinek szövegeit tette
nyomdakész állapotba, végleges címmel látta el, és a csőpostával a nyomdába
küldte. Hozzá gépirat onnan vissza nem került. Amikor a
Magyarország
a kormány „félhivatalos” napilapjává vált, akkor már a lap második embereként
végezte szerkesztői feladatait. A Szabó Lőrinc-hagyatékban egyetlen, a
költő-szerkesztő által nyomdakészre előkészített, a lapban valamilyen okból meg
mégsem jelenhetett cikket találtunk: a bécsi döntés után a Szlovákiából
hazatelepült publicista és történész Borsody Istvánnak, a szlovák költő, Emil
Boleslav Lukáč Pozsonyban megjelent, a magyar-szlovák kulturális „kliringet”
hangoztató írásának ismertetését tartalmazó írását. A javítás alapossága, a
kézirat hazavitele és megőrzése is bizonyítja, hogy Szabó Lőrinc fontosnak
találta ezt az írást. Két költő és egy történész összemunkálásának emlékét őrzi
ez a ritka dokumentum. Azok szellemi örökségét, akik az egymás ellen fordított
népek megbékéltetését feladatuknak tartották.

A cikksorozat részei

• 
  A
  közép-európai nemzetek közös érdeke az igazságos és békés megegyezés
  (1. rész)

• 
  A
  közép-európai nemzetek közös érdeke az igazságos és békés megegyezés
  (2. rész)

• 
  A
  közép-európai nemzetek közös érdeke az igazságos és békés megegyezés
  (3. rész)

• 
  A
  közép-európai nemzetek közös érdeke az igazságos és békés megegyezés
  (4. rész)