Krakkóban százezres szentmisén nyilvánították Krisztust Úrnak és Királynak


Királynak és Úrnak ismerték el Jézus Krisztust november 19-én, szombaton Lengyelországban, a krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság bazilikában tartott ünnepélyes szentmisén, amely egyben az irgalmasság rendkívüli szentévének és a kereszténység lengyelországi felvétele 1050. évfordulója alkalmából tartott jubileumi évnek a lezárása volt.


Krakkóban százezres szentmisén
nyilvánították Krisztust Úrnak és Királynak

Királynak és Úrnak
ismerték el Jézus Krisztust november 19-én, szombaton Lengyelországban, a
krakkó-lagiewniki Isteni Irgalmasság bazilikában tartott ünnepélyes szentmisén,
amely egyben az irgalmasság rendkívüli szentévének és a kereszténység
lengyelországi felvétele 1050. évfordulója alkalmából tartott jubileumi évnek a
lezárása volt. 

A különleges eseményen,
amely Krisztus Király ünnepe előtti napon zajlott le, nagyszámú püspök, pap,
szerzetes és világi hívő vett részt, becslések szerint több mint százezer
zarándok gyűlt össze. Jelen volt Andrzej Duda államfő, a kormány több tagja
Beata Szydlo miniszterelnökkel az élen, parlamenti képviselők és vajdasági
önkormányzati képviselők, különféle állami és egyházi intézmények küldöttei. 

A szentmisét Stanislaw
Dziwisz bíboros, krakkói érsek vezette, a szentbeszédet Andrzej Czaja opolei
megyés püspök mondta. A mise végén, szentségimádás keretében Stanislaw Gadecki
érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke az összesereglett hívekkel közösen
Jézus Krisztust Lengyelország királyává és urává nyilvánította. November 20-án
vasárnap az ünnepélyes aktust az összes lengyel katolikus templomban
megismételték.

Az eseményt
beharangozó, a lengyel templomokban október 11-én felolvasott körlevelükben a
lengyel püspökök kifejtették: „Krisztust nem szükséges trónra emelni, és
hatalommal felruházni”, mert Ő amúgy is „a királyok Királya és az urak Ura örök
időkre”. De „tanúi vagyunk annak, hogy ma Istent margóra szorítják, sőt
elhagyják, ezért szükség van uralkodásának elismerésére a társadalmi és a
személyes életünkben egyaránt”.

 „Nagyon nagy
szükségünk van Isten békéjére a szívünkben, egyetértésre és szeretetre egymás
között, Isten Szentlelkére, az igazság és az egység Lelkére és a Lélek
gyümölcseire: jóságra, kedvességre, szelídségre, hűségre és türelemre” – mondta
Czaja püspök szentbeszédében. „Szükség van Isten törvényeinek határozott
tiszteletben tartására, arra, hogy az emberi törvényeket ne helyezzék az isteni
törvények fölé, hogy ne inogjon meg az emberi lelkiismeret, ne vegyék semmibe
mindazt, ami erkölcsös és ami jó” – tette hozzá.

Emlékeztetett az idei
krakkói katolikus világifjúsági találkozóra, melyen megmutatkozott, hogy milyen
hatalmas tartalékai vannak a hitnek az Egyházban. Ennek ellenére „a
mindennapokban nem nagyon tudunk élni ezekkel a lehetőségekkel (…) el kell
ismernünk sajnos, hogy Egyházunkból és népünkből mindinkább hiányzik
identitástudatunk nyílt vállalása, ami feltételezi és jelzi a hiteles hit és a
keresztényi lét fejlődését” – mondta a püspök. 

Megtérésre hívott fel,
mert, mint mondta, Jézus elismerése Királynak és Úrnak „valóban kötelez”. „Nem
sodródhatunk tovább abba az irányba, amely az Istentől való eltávolodást
jelenti” – hangsúlyozta az opolei püspök.

/Fordította: fr. Pawel
Cebula OFM.Conv /


Az ünnepi mise képgalériája