Schütz Antalnak, a neves piarista dogmatikus professzornak a mondása szerint a katolikus kötőszó a nemcsak, hanem is. Ahhoz, hogy ne egyoldalúan lássuk a dolgokat, nem kell katolikusnak lenni, de az alábbiakból kitűnik, hogy a mondás a tárgyalt jelenségre jól alkalmazható.
Surján László
Fordul a szél vagy nő a tudatlanság?
Schütz Antalnak, a neves piarista dogmatikus professzornak a mondása szerint a
katolikus kötőszó a nemcsak, hanem is. Ahhoz, hogy ne egyoldalúan lássuk a
dolgokat, nem kell katolikusnak lenni, de az alábbiakból kitűnik, hogy a mondás
a tárgyalt jelenségre jól alkalmazható.
Látszólag kedvező felmérésről érkezett tudósítás. Az MTI szerint ismertette a
prágai CVVM közvélemény-kutató intézet 2016 novemberében készített felmérését. A
megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a németek kitelepítése helyes volt.
Másfél évtizede, 2002-ben még 64 százalék vallotta ezt a véleményt. Az egykori
kitelepítést elsősorban az idősebbek, a kisebb városok és falvak lakói, a
nehezebb körülmények között élők, valamint a kommunista párt és a
szociáldemokrata párt hívei tartják továbbra is igazságosnak - állapította meg a
CVVM.
A
megkérdezettek 25 százaléka szerint a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat
le kell zárni. 2002-ben ezt a véleményt 18 százalék vallotta. Ugyanakkor 13
százaléknak az a véleménye, hogy Csehországnak ezért bocsánatot kellene kérnie a
németektől, míg 4 százalék kártalanítást is nyújtana a kitelepítetteknek,
illetve visszaadná elkobzott vagyonukat. 2002-ben ez az adat 3, illetve 1
százalék volt. A megszólítottak 25 százaléka nem válaszolt, illetve
kijelentette: nem érdekli a téma.
A
válaszokat értékelve azt látjuk, hogy minden mutató javult. Erre mondom, hogy
fordul a szél. Kevésbé lelkesítő, de jó irányú változásokat mutatnak a Benes
dekrétumok megítéléséről szóló adatok. A Benes-dekrétumok alapján telepítették
ki a németeket. Most az emberek 43 százaléka véli úgy, hogy ezeknek továbbra is
érvényben kell maradniuk. A megszólítottak 12 százaléka megszüntetné
érvényességüket, míg 45 százalék úgy válaszolt, nem tudja. Ezek bizony elég
elkeserítő számok, de annak fényében, hogy másfél évtizede ezek az adatok 71
százalék, 4 százalék és 25 százalék voltak, még örülhetünk is a változás
irányának. A mértékének kevésbé.
A
régiónknak felmérésben szereplő országai közül - Szlovákia, Lengyelország,
Németország, Ausztria és Magyarország - a csehek azt gondolják, hogy a csak a
cseh-német kapcsolatokra vannak jelentős negatív hatással a Benes-dekrétumok.
Németország esetében a megkérdezettek 39 százaléka, Ausztria esetében 12
százaléka vallja ezt. Jegyzetem címében szereplő tudatlanság a ránk vonatkozó
kérdésben érhető tetten. Magyarország esetében ugyanis a megkérdezetteknek csak
5 százaléka lát negatív hatást. Elképesztő tudatlanság, ha nem égbe kiáltó
szemtelenség, hogy 4 százalék szerint Benes rendelkezései pozitíven
befolyásolják a cseh-magyar viszonyt. 57 százalék szerint a dekrétumok semmilyen
hatással nincsenek a viszonyra, míg 34 százalék nem alkot véleményt.
Bizonyára mi is hibásak vagyunk, hogy nem tartjuk fönn annak emlékét, hogy a
magyar polgárok egy részét a kiebrudalt szudéta németek helyére telepítették és
ott mintegy rabszolgamunkára kényszerítették őket. Prága ezt a kérdést
megpróbálja lerázni magáról. Csehszlovákia 1992-es megszűnése, az önálló
Csehország és Szlovákia létrejötte után Prága a korábbi csehszlovákiai
magyar-kérdést Pozsony kompetenciájaként kezeli, s csak a szudétanémetekkel
foglalkozik. Az még elfogadható, hogy a Benes-dekrétumok alapján a
csehszlovákiai magyarokat érintő háború utáni negatív intézkedések zömével, mint
a szlovák-magyar lakosságcsere, és a reszlovakizáció, a cseh felmérés nem
foglalkozott. De a csehországi kitelepítés az ő ügyük, hiszen az ő érdekük volt,
hogy a német kitelepítés után abban a régióban is legyen munkáskéz.
Attól tartok, hogy a felmérésben szereplő pozitív adatok oka csak részben a
józanság növekedése. Szerepe van ebben az újabb nemzedék tudatlanságának is.