A munkácsi Tours-i Szent Márton templomban egy lenyűgöző Madarász Viktor kép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A templom 2002. óta az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza.
Surján László
Szent István festmény
Munkácson
A munkácsi Tours-i Szent
Márton templomban egy lenyűgöző Madarász Viktor kép: Szent István felajánlja a
koronát Szűz Máriának. A templom 2002. óta az újonnan alapított Munkácsi
Egyházmegye székesegyháza.
Munkácson már a 14.
században állt egy Szent Márton templom. A 19. század végére olyan rossz
állapotba került, hogy szentélyét megtartva (ma különálló kápolna) új templomot
építettek. Az alapfalak megáldása 1904. augusztus 7-én volt, a templom szentelés
pedig 1905. szeptember 24-én. Orgonát 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek
készítették. A szovjet időket jól jellemzi, hogy a világháborús károk
helyrehozatalára csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A Madarász kép
eredetileg a bezárt és megrongált zsófiafalvi templom oltárképe volt. Erről a
zsófiafalvi Szent István templomról is érdemes néhány szót szólni. Ezt a falut
Franz Philip Schoenborn 1807-ben alapította. A Schoenborn család a Rákóczi
szabadságharc leverése után kapott a mai Kárpátalján hatalmas birtokokat. A
birtok műveléséhez szükséges munkaerőt német telepesek biztosították, akik
Sophiendorf esetében cseh és osztrák területről érkeztek. Az alapító feleségéről
elnevezett település hetven évvel a falu felépítése után kapott templomot, ami
az oltárkép után Szent István templom lett. Az oltárképről a Munkácsi R.K.
Egyházmegye honlapja mint Madarász Viktor festményről számol be,
Ilnicki Beáta tanulmánya viszont csak annyit
említ, hogy a Schoenborn család az oltárképet Bécsben készíttette el. Ez nem
zárja ki, hogy Madarász Viktor a szerző, de az időpont miatt némi kétség adódik:
1877 körül Madarász egyfajta válságot él át, fokozatosan szakít a festészettel.
A hozzám hasonló laikus számára a kép mindazonáltal beleillik Madarász Viktor
képei közé.
Közelebbről
megtekintve a festmény állapota aggasztó. Két részletet mutatok be:
Az elsőn Szent István
arcát látjuk, abban a pillanatban, amikor felajánlja a koronát. A másik részlet
a Szent Szüzet és a gyermek Jézust figyelhetjük meg. Minkét részlet restaurálást
sürget. Nagy kér lenne, ha ez a kép tovább pusztulna, akár igazolható Madarász
Viktor szerzősége, akár nem.
Magyarország sokat
áldoz, hogy régi történelmének emlékei megmaradjanak az utókor számára. Ezen
megmentendő emlékek sorában kiemelkedő jelentősége van Szent István
királyunknak, akinek a személyét nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencében élő
többi nemzet is tiszteli. Egy-egy ilyen emlék tehát nemcsak nemzeti büszkeségünk
tárgya, hanem összekötő kapocs is lehet.
Szívből remélem, hogy
ez a kép megmenthető.
Annál is inkább, mert
jelen esetben egy mondhatni száz százalékban német faluról van szó, amelyben az
elmagyarosodás a templomépítés utáni időkre esik, mégis az első magyar király
lett a templom védőszentje.