"...a sikeres bocsánatkérésnek hat tényezője van. Ezek a következők: a sajnálat kifejezése, a hiba magyarázata, a felelősség elismerése, a megbánás kimondása, a kártalanítás felajánlása és a megbocsátás kérése. "
Surján László
Miként nyerhetünk bocsánatot?
A
Negotiation and Conflict Management Research nevű folyóiratban 2016 májusában R.
J. Lewicky és munkatársai figyelemre méltó kutatásról számoltak be. A „Hatékony
bocsánatkérés struktúrájának feltárása” című közleményükben megállapították,
hogy a sikeres bocsánatkérésnek hat tényezője van. Ezek a következők: a sajnálat
kifejezése, a hiba magyarázata, a felelősség elismerése, a megbánás kimondása, a
kártalanítás felajánlása és a megbocsátás kérése.
Ezeknek a tényezőknek azonban más és más súlyuk van. A legfontosabb a
felelősség elismerése, amelyet a helyrehozás, azaz a kártalanítás
felajánlása követ. Ez után a két külön vizsgálatban zajló felmérés 755
részvevője lényegileg azonos súlyúnak látott három tényezőt. Ezek a sajnálat,
a magyarázat és a megbánás. A válaszadók szerint a
bocsánatkérés szó a legkevésbé fontos.
A
vizsgálatból az is kiderült, minél több elem szerepel ebből a hatból, annál jobb
az esélye, hogy a bocsánatkérés sikeres lesz.
Persze nem a szavakon kell lovagolni. Hiszen egy olyan kijelentés, miszerint „mi
oroszok bocsánatot kérünk azért, mert a Szovjetunió eltiporta 1956-ban a magyar
forradalmat’” valójában a felelősség elismerésének is számít. Sokat jelent tehát
az, hogy a bocsánatkérés milyen körülmények között történik.
Az
említett vizsgálat a személyek közötti bocsánatkéréssel foglalkozott. Esterházy
Lujza egy 1944-ben írt cikkében párhuzamba állította az emberek és a nemzetek
közötti bocsánatkérését. Ennek természetesen nincs kísérletes bizonyítéka, de
érdemes az ő gondolatát követnünk.
Könnyen belátható, hogy a személyek közötti megbékélést szolgáló bocsánatkérés
elemei mellett más tényezőknek is van szerepe, ha nemzetek közötti megbékélésről
van szó. Ilyen a hitelesség. Kulcskérdés, hogy az adott nemzet nevében
jogszerűen beszélő államfő vagy kormányfő mondatai közvélekedést fejeznek ki,
vagy csak a napi politikai haszonszerzésről, netán külső kényszerről van szó. A
Szovjetunió árnyékában, a „béketáborban” a nemzetek közötti kapcsolatok
barátságról, együttműködésről szóltak, de ennek nem sok köze volt ahhoz, hogy
miként gondolkodtak egymásról az érintett országok lakói.
A
Charta XXI Mozgalom a Kárpát-medence népei között megbékélést sürgeti. Azt a
civil hátteret akarja mögé tenni a kormányközi kapcsolatoknak, amely a szép
kijelentések megvalósulásának, illetve tartósságának a záloga. Ezért fontos
tudni azokat az adatokat, amelyekről Mráz Ágoston számolt be, miszerint a
magyarok nagy többsége jó kapcsolatot szeretne minden szomszéd országgal.