Moszkvából nézve az ukrán is csak nyelvjárás. Kijevből nézve a ruszin az. Attól, hogy a ruszin nemzetté válás folyamata még korai stádiumban van, nem kellene a létüket is kétségbe vonni. A rokonság nem azonosság.
Ruszin, magyar két jóbarát?
Egy
régi adoma szerint a legendás orvosprofesszor meggyőző előadásban bizonyította,
hogy egy bizonyos betegség nem létezik. Történt, hogy egy szigorló orvos, aki
hallotta a professzor előadását, másnap épp ezt a betegséget húzta a
záróvizsgáján. Felolvasta a betegség nevét, majd így szólt: Hát van? A
professzor elmosolyodott: Tegyük fel, mondta.
Ha
most a ruszinokról írok, kiteszem magam annak, hogy egy ukrán politikus
megkérdezze: Hát vannak? A válaszom erre nem az, hogy tegyük fel, hanem az, hogy
épp annyira, mint az ukránok. Moszkvából nézve ugyanis az ukrán is csak
nyelvjárás. Kijevből nézve a ruszin az. Attól, hogy a ruszin nemzetté válás
folyamata még korai stádiumban van, nem kellene a létüket is kétségbe vonni. A
rokonság nem azonosság.
A
ruszinság történetével kapcsolatban lényegében több, egymáshoz gyakran kötődő s
egyben önmagában is tagolt irányzat létezik, írja S. Benedek András. Három
elképzelést különböztethetünk meg: 1. Őshonos elmélet; 2. Az Árpád magyarjaival,
csatlakozó népként történő bejövetel; 3. Beköltözéses elmélet. Ma a magyar
tudományosság oklevelek és történetkritikai szempontok alapján csak az utóbbit
fogadja el.
A
kérdés lényege az, hogy milyen erős a politikai megrendelés, ami befolyásolja a
véleményalkotást. Vannak, akik különös figyelmet fordítanak az ukrán/ruszin
prioritás és kontinuitás elméleteire. S. Benedek szerint az őshonos elmélethez
kapcsolódik a legtöbb tévhit, legenda és szándékos torzítás. Ezt ő egy semleges,
vagy akár ellenérdekelt félnek, egy szentpétervári egyetemi tanárnak, Alekszej
Petrovnak a szavaival támasztja alá: "Egy szegény, elnyomott nép értelmiségi
osztályánál érthető és természetes az a vágy, hogy a múltban keressen
vigasztalást... A kárpáti oroszok politikai története azonban csak illúzió,
délibáb... Ez az álomkép azonban nemcsak hazug, de káros is. Káros, mert meddő
munkára kárhoztatja a kutatókat, és káros, mert a múlt képzeletszülte hősei
elfedik a kutatók szemei elől az igazi kárpáti orosz hőst, a kárpáti orosz
népet."
Magam a Petrov idézettel csak részben értek egyet. Nem hiszem ugyanis, hogy az
őshonos elmélet vagy az Árpádhoz csatlakozó nép gondolata a ruszinság
szegénységéből kinőtt vigasz volna. A magára büszke, ezeréves országát ünneplő
magyar nép ellen szólt ez a teória, a területhez való történelmi jogot vonta
kétségbe a legenda gyártás. A magyar olvasó számára a kárpáti orosz kifejezés
zavaró lehet, de tudni kell, hogy magyarul is gyakran emlegették a ruszin
népességet orosznak, kisorosznak. Nem tekinthetjük ezt tehát Petrov professzor
részéről valamiféle „leoroszozásnak”.
Ne
hallgassuk el, hogy a harmadik elmélet, a bevándorlás, beköltözés kétségtelenül
az ezeréves Magyarország területi igényének felel meg. Ettől azonban még igaz
lehet. Másrészről pedig annak a kérdésnek, hogy mikor telepedett meg a ruszin
nép a Kárpátokban, nincs jelentősége abban, hogy van-e joga nemzeti keretek
között létezni, és az adott területen élni.
A
Kárpátok vidéke a burgonya és a kukorica megjelenéséig igen gyéren lakott vidék
volt, az itt élők szegénységre és sok munkára voltak kárhoztatva. Jól látszik ez
a népsűrűséget mutató térképeken is. Viszont ez a helyzet, különösen az
Amerikából érkezett új növények révén, egyenesen felhívás volt a beköltözésre: a
terület birtokosainak kellett a munkáskéz.
A
jelen visszavetítése a múltba a legendák természetéből adódik. Majd mindenki
őshonosnak tekinti magát ott, ahol él. Mi magyarok szinte kivételként őrizzük a
Honfoglalás emlékét. Nem tudom, hogy egy alapos elemzés alátámasztja-e ezt a
véleményemet, mindenesetre szívesen olvasnék egy ilyen összehasonlító
tanulmányt.
Ami
a ruszinokat illeti, múltjuknál jobban érdekel a jövőjük. Aligha kétséges, hogy
az ukránok és az oroszok rokonaik. De az sem, hogy a barátaik mi vagyunk,
magyarok.
Surján László
Forrás:
S. Benedek András: A
gens fidelissma: a ruszinok
Faragó Tamás:
Bevezetés a történeti demográfiába