Utassy Józsefnek, a XX. század második fele egyik legnagyszerűbb költőjének teljes költői életműve kézbevehető a Napkút kiadó gondozásában. A költő felesége és Vilcsek Béla összeállításában verseinek hiteles, a költő által életében utolsó változattá alakított formájában jelentek meg a versek. A kötetet kritikaivá egészíti ki a kötetek és költemények megjelenésének, közlési körülményeinek elbeszélt története.
Kabdebó Lóránt
Utassy
Józsefnek, a XX. század második fele egyik legnagyszerűbb költőjének teljes
költői életműve kézbevehető a Napkút kiadó gondozásában. A költő felesége és
Vilcsek Béla összeállításában verseinek hiteles, a költő által életében utolsó
változattá alakított formájában jelentek meg a versek. A kötetet kritikaivá
egészíti ki a kötetek és költemények megjelenésének, közlési körülményeinek
elbeszélt története. Utassy ugyanis nemcsak versekben, de egymásra épülő
kötetekben gondolkodott, Ekként záródott egésszé életműve. Ezt a teljesítményt
üdvözöltem a Heti Válasz 2017. május 18. számának 41. oldalán. Továbbszőve azt a
gondolatmenetet, amit valaha a Magyar Nemzetben és Hon-lapunkon kiegészítve
nekrológjaként végig gondoltam. Nemzedékem egyik legnagyobb alakját láttam és
látom továbbra mindinkább életművében megjelenni.
Korszakos
költő
(Utassy József kritikai versgyűjteménye)
Minden generáció újra kimondja a
hagyomány szentelte szavakat. Az epigonok jobbára csak ismételnek, az új
korszakot nyitók, akiket – Ady szavával – „bámított
az
Élet sok,
új kapuja”,
rádöbbennek, hogy mennyi csalatás áldozataként nevelték őket, és elcsodálkoznak:
milyen újabb lehetőségek rejlenek még a jól ismert kifejezésekben. A barátai
által Dzsóként ismert költő indulásakor az indulat eszközével bombázta szét a
közéletinek nevezett költészet pállott epigonizmusát, szavanként döbbent rá,
hogy a versek nagy része arra születik, hogy elfödje, nem pedig arra, hogy
feltárja a kétségbeejtő valóságot.
Szétnézett a természetben, és a
pusztulás válaszolt. Ránézett egy koldus képére, és az a szinte kozmikusra
szerveződött nyomorúság kétségbeesését villantotta válaszul. Nemzeti ünnepre
készített alkalmi verssel az elfojtott forradalmat követő posvánnyal került
szembe. Egy korszak indulója lett a történész professzor (nem is akárki:
Szabad György) által szentesített ’48 március idusára szóló Zúg Március.
Most rendezem sajtó alá életműinterjúnkat, 1985-ből. Benne elbeszéli, hogy
kiadója őrültnek vélte, amikor nemcsak versekhez, de szakaszokhoz, sőt szavakhoz
ragaszkodva inkább egy egész kötet publikálását visszavonta. Beilleszkedést
vártak tőle, amikor ő minden szavával átszerkesztette már az őt a szorításával
körülvevő világot. A XIX. század költőjét poétikai látomása végül a csatatéri
halálba sodorja, XX. századi utódának éjszakai sétája elképzelt csata utáni
tájképre vezeti, mely hosszas kórházi kezeléshez köti, mert a dolgok
elrendezhetetlenné váltak.
A versek a rejtvényfejtő
kalejdoszkópjává alakulnak: egyszerre épülnek és bomlanak. Kérdés-felelet
egymásra következését a groteszk önirónia keserves gúnykacaja váltja fel. Ami a
mesternek választott Nagy Lászlónak nevetséges hallomás-élmény, az
tanítványa számára a gúnyolódó kiválás sajátos poétikai bravúrja. Idézem: „máig
is emlékemben van, hogy »párállik a« valami. Ezt mondta, hogy vigyázzak, mert a
»…lik« és »a«, a »lika«, ez aztán nagyon nevetséges tud lenni egy versben. Aztán
én gondolva erre, írtam egy négysorost, hogy »Orrfacsaróak. / Vidd a fenébe! /
Bűzlik a tollad / kék ürüléke«.” Ekként önállósodott. Eztán jöttek a személyes
tragikus sorscsapások, amikor a Jób könyvére emlékeztetően nem az Istent tagadó
hangot választja, hanem az Isten-hiten belüli szenvedélyes meditációt, a
veszteségek közötti helykeresésre hangolódik költészete. Magára véve az
önironikus ötlettel kiválasztott ÍRNI szóval a kereszt rajzolatába zárt, Az
én keresztem Krisztust követő súlyos terhét. Pokolból jövet,
Kálvária-énekében világgá üvöltve.
Utassy József kivételes
tehetségére rácsodáltam első versei olvastán, most pedig, kézbe véve teljes
költői életművét, leírhatom, hogy a XX. század második felében a társadalmi és a
spirituális létezés újabb magyarázataira vállalkozó írónemzedék egyik
legszuggesztívebb személyiségeként megteremtette szenvedéseivel és az alkotás
örömével telített nagy költészet sajátos politikai és metafizikai terét.
(Utassy
József költészete. Kritikai
kiadás, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Utassyné Horváth Erzsébet
és Vilcsek Béla, Napkút Kiadó, Budapest, 2017, 4990 Ft)
Kapcsolódó írás: