Törvényszövegeket olvasgatni nem tartozik az élvezetes dolgok közé. Gyakran nehézkes fogalmazásúak, s olyan szakkifejezésekkel telvék, amelyek megértéséhez nem elegendő a gimnáziumi érettségi. Most mégis egy törvényszöveg elolvasására késztetek mindenkit. Erre két okom van: egyrészt ennek a törvénynek a megfogalmazása közérthető, másrészt tartalma kulcsfontosságú.
A
Nemzeti Összetartozás törvénye
Törvényszövegeket olvasgatni nem tartozik az élvezetes dolgok közé. Gyakran
nehézkes fogalmazásúak, s olyan szakkifejezésekkel telvék, amelyek megértéséhez
nem elegendő a gimnáziumi érettségi. Most mégis egy törvényszöveg elolvasására
késztetek mindenkit. Erre két okom van: egyrészt ennek a törvénynek a
megfogalmazása közérthető, másrészt tartalma kulcsfontosságú. Lehetne, s talán
kellene is hosszan elemezni. Elképzelhető, hogy ezt ezen az oldalon meg is
tesszük majd. De most hasson a normaszöveg közvetlenül a tisztelt olvasóra. Amit
különösen fontosnak tartok, azt vastagítva szedtük, legyen ennyi
figyelemfelhívás elég. Tisztában vagyok azzal, hogy nem tud mindenki
maradéktalanul egyetérteni minden gondolattal. De hogy minket méltatlanul és
jogtalanul öt részre szakítottak, s
a mai európai jogi környezetben ezen nagymértékben lehet és kell változtatni,
abban talán több mint kétharmados a többség. [S. L.]
Mi, a Magyar Köztársaság
Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura,
s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni,
hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk
jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi
Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá
szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e
békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák
máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet
érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről
másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel
hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös
megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX.
század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő
törvényt alkotjuk:
1. § A Magyar Köztársaság
Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői,
illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak
által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után
áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát
követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra
megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat
is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük
előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt,
sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek
áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. Az Országgyűlés elismeréssel
emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a
magyarsággal.
2. § A Magyar Köztársaság
Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett
kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az
idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti
önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására
irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés
kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi
szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű,
szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó
jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget
biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése
eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság
megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső
önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan
törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek
asszimilációjának előidézésére irányul.
3. § A Magyar Köztársaság
Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett
magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek,
melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok
személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az
Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak
és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az
Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző
formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. § A Magyar Köztársaság
Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait
és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti
tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket
keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven
esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből
erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében
az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti
Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. § Jelen törvény 2010.
június 4-én lép hatályba.