A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus elnöksége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 20-án adta ki az alábbi körlevelet, melyet június 18-án, úrnapján minden vasárnapi szentmisén felolvasnak.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus
meghirdetése
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
elnöksége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 20-án adta ki az
alábbi körlevelet, melyet június 18-án, úrnapján minden vasárnapi szentmisén
felolvasnak.
Krisztusban Kedves Testvérek!
Nagy örömmel értesültünk tavaly, a
Fülöp-szigeteken, Cebu Cityben tartott 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
záróünnepségén arról, hogy Ferenc pápa a következő világkongresszus színhelyéül
Budapestet jelölte ki. Felidéztük az 1938-as budapesti Eucharisztikus
Világkongresszus emlékét. Az a nagyszerű ünneplés hazánkban és külföldön is
maradandó lelki élményt jelentett. Kifejezte és Isten kegyelmével hatékonyan
előmozdította a megértést, a cselekvő szeretetet, a hitet és a Gondviselésbe
vetett bizalmat. Azóta is felhangzik templomainkban a Kongresszus himnusza.
Megrendülten éljük át, hogy Krisztus „vándorlásunk társa lett”.
A pápai döntés után megkezdtük a szervezés
előkészületeit. Megalakult a Kongresszus Titkársága. Kidolgoztuk javaslatainkat
a Kongresszus témájára és mottójára. Ennek részletes teológiai indoklása és
római bemutatása után 2017 áprilisában a szentatya jóváhagyta a témát és a
jelszót, amely így hangzik: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Ez a
87. zsoltárból vett idézet az Újszövetség fényében titokzatos utalás az
Eucharisztiára is. A II. vatikáni zsinat ugyanis világosan tanítja, hogy „a
szentmiseáldozat az egész keresztény élet forrása és csúcspontja” (Lumen
Gentium, 11). „A liturgiából, különösen az Eucharisztiából mint forrásból
árad belénk a kegyelem és valósul meg a legnagyobb hatékonysággal az emberek
megszentelése Krisztusban és Isten megdicsőítése, amely az Egyház minden más
tevékenységének célja” (Sacrosanctum Concilium, 10). Az Eucharisztia
lelki életünk forrása, hiszen „benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága,
maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk” (Presbyterorum
Ordinis, 5). Olyan tiszta forrás az, amelyből mindnyájan meríthetünk az
Eucharisztia ünneplése által, a szentáldozásban és a szentségimádásban.
A szentmise, a szentáldozás és a
szentségimádás hatása nem áll meg a templom kapujában, hanem átalakítja az
életünket. Sürget minket, hogy továbbadjuk a világnak az örömet és a segítő
szeretet tanúságtételét. Krisztus rajtunk keresztül akarja kiárasztani a világra
a bizalom, a béke, az igazságosság és az irgalmasság ajándékait. Az Eucharisztia
ugyanis Krisztus megváltó művének jelenvalóvá tétele. Átalakít minket és
küldetést ad, hogy átformáljuk magunk körül a világot.
Amikor a feltámadt Krisztus szavaitól
lángra lobbant az emmauszi tanítványok szíve (vö. Lk 24, 30–32), felismerték őt
a kenyértörésben és belső késztetést éreztek arra, hogy sietve elinduljanak és
megosszák az Úrral való találkozás örömét testvéreikkel. Szent II. János Pál
pápa tanítása szerint (Általános kihallgatás 2000. június 21-én) amikor a
szentáldozásban részesülünk az Eucharisztia megtört és kiosztott kenyerében, mi,
keresztény emberek és közösségek nem maradhatunk közömbösek azzal a hívással
szemben, hogy ezt az ajándékot másokkal is megosszuk és magunk is a világ
életéért adott kenyérré váljunk. Ezért az eucharisztikus áldozat ünneplése a
leghatékonyabb missziós cselekedet, amit az Egyház közössége a világ
történelmében véghezvihet.
1938-ban a nagy világégés küszöbén
könyörögtünk a Szentségi Jézushoz. Ma a józan emberség, a tudomány vívmányait
szeretettel és felelősen alkalmazó bölcsesség, a kiengesztelődésre kész testvéri
szeretet adományát, a világunk és életünk értelmét megvilágító hit fényét kérjük
Istentől, hogy népünk és az egész emberiség lelkileg megújulva nézhessen szembe
a mai idők kihívásaival.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak
Budapest ad otthont. De a nagy esemény alkalom a missziós és lelkipásztori
megújulásra hazánk minden egyházmegyéjében, a szerzetes közösségekben, a
lelkiségi mozgalmakban, sőt határainkon túl egész régiónkban és szerte a
világon. Pünkösd után megkezdődik a lelkipásztori előkészítés. Egyházmegyei
felelősök irányítják a munkát. Missziós megbízottak fognak felkeresni számos
plébániát, hogy a helyi közösségek is bekapcsolódjanak ebbe a folyamatba. A
plébánosok vezetésével a missziós megbízottak elősegíthetik közösségeinkben az
Oltáriszentség tiszteletének, a szentmise ünneplésének és a szentségimádás
végzésének megújulását. A szent edények, a ruhák, az oltárok felszerelése, az
imádságok és énekek megújulása a lelki megerősödést segíti. Ha pedig az
egyházközségi karitászcsoportok és az önkéntes segítők jobban át tudják
tekinteni, hogy kinek van szüksége idős kora, betegsége, szegénysége,
magányossága miatt különleges segítségre, ez az egész hívő közösség megújulását
eredményezheti. Hiszen nemcsak az azonos hit, a közös gondolkodás és az együttes
liturgikus ünneplés kapcsolja össze helyi közösségeinket, hanem egymás
megismerése és készséges segítése is az élet minden területén. Ehhez pedig
szükséges, hogy ismerjük azt az emberi közösséget, amely a plébánia területén
lakik, tudjuk, kik a katolikusok, kik azok, akik készek bekapcsolódni a hit
megismerésébe, a szentségi életbe és a közösség mindennapi munkájába.
Az Eucharisztikus Világkongresszus
előkészítésében újabban nagy szerepe van egy-egy szimbolikus tárgy
országjárásának. Ilyen kiváló jelkép a 2007-es budapesti Városmisszió keresztje,
amely a magyar szentek ereklyéit tartalmazza. Amikor majd ez a kereszt
országjárásra indul, megérkezését az egyes városokban lelkipásztori programok
fogják kísérni. De már addig is sokat tehetünk ezért a megújulásért.
Kezdjük el már most a Legméltóságosabb
Oltáriszentség ünnepétől, vagyis Úrnapjától fogva a közös imádságot a
Kongresszus sikeréért! Mondjuk el minden vasárnapi szentmise végén, a záró
könyörgés után, de az áldás előtt, ősztől pedig minden hittanóra végén is, a
következő imádságot:
Ima a Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszusért
Mennyei Atyánk,
minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet,
hogy az önmagát értünk feláldozó
és az Oltáriszentségben velünk
levő Krisztust
felismerjük és egyre jobban
szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk,
barátunk és táplálékunk,
orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot,
hogy az ő erejét és örömét
elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje
és az Eucharisztikus Kongresszus
ünneplése
egész hívő közösségünk,
fővárosunk, népünk,
Európa és a világ
lelki megújulására szolgáljon!
Ámen.
Budapest, 2017. május 20-án
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
elnöksége és A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Erdő Péter
bíboros, prímás,
Esztergom-budapesti érsek,
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus elnöke
Veres András
Győri megyéspüspök,
a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia elnöke
Az 52. Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus 2020. szeptember 13-20-ig Budapesten kerül
megrendezésre.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága: NEK Titkárság
- 1064 Budapest, Vörösmarty utca 40. - titkarsag [kukac] iec2020.hu, A Kongresszus
honlapja: iec2020.hu
Fotó: Merényi Zita
forrás: Magyar Kurír