Ne vegyük el utólag a horvátoktól azt az autonómiát, amit annak idején, legutóbb az 1868-as kiegyezéskor is megadtunk, s amit szeretnénk, ha a magyarok a többi utódállamban ma megkaphatnának.
Surján László
A
Horvát Királyság önállóságáról egy születésnap kapcsán
Ne
vegyük el utólag a horvátoktól azt az autonómiát, amit annak idején, legutóbb az
1868-as kiegyezéskor is megadtunk, s amit szeretnénk, ha a magyarok a többi
utódállamban ma megkaphatnának.
Az
évszámra már nem emlékszem, csak arra, milyen öröm volt, amikor elöregedett,
elhasznált elektronmikroszkópunk helyett sikerült egy új, csehszlovák gyártmányú
Tesla mikroszkópot beszerezni. Bennem ezért Tesla név a csehekkel kapcsolódott
össze, s kicsit megzavarodtam, amikor Horvátország, mint az Európai Unió új
tagja, a maga értékeit többek között Teslával is fémjelezte.
Most
viszont az ezenanapon.hu oldalon június 10-énél azt olvasom: A Magyar
Királyságban megszületett Nikola Tesla, a váltóáram rendszer feltalálója. Pár
sorral lentebb azért kiderül, hogy Szülőhelye Smiljan, születésekor Magyar
Királyság, ma Horvátország. (A képen Tesla szülőháza és szobra
Horvátországban.)
Nikola Tesla kiváló tehetségű ember volt, nagymértékben járult hozzá a XIX.
század elképesztő technikai fejlődéséhez. Nem kérdéses, hogy magyar kapcsolatai
is voltak, dolgozott például Budapesten, Puskás Tivadar mellett. Ám ez a cikk
nem róla szól. (Mielőtt a témámra térnék, megemlítem, hogy Tesla családja
valójában apai és anyai ágon is ortodox vallású szerb volt. Szülőhelye alapján
Horvátország is büszkélkedhet vele, de nem véletlen, hogy a Szerb Tudományos
Akadémia tiszteletbeli tagja).
Az
ellen emelem fel a szavam, hogy Horvátországot a Magyar Királyság részének
tekintsük. Pedig ezt tesszük nap, mint nap. Kár pedig egyenlőségjelet tenni
például Szlovákia és Horvátország trianoni elvesztése közé.
A
Horvát királyság régebbi, mint a magyar. Azóta tartozunk össze, hogy Szent
László révén kisebb-nagyobb döccenők árán kialakult a perszonál unió, azaz, hogy
a horvát király és a magyar király azonos személy. Egy király - két ország. Ez
ad valós tartalmat a Magyar Szent Korona Országai kifejezésnek is. Vitáink a
horvátokkal is voltak, de ezek nem hasonlíthatók a Szent Koronához tartozó többi
néppel való vitáinkhoz. Közjogilag éles az eltérés, elég csak arra gondolni,
hogy a horvát parlament, a Sabor (magyarul Szábor) folyamatosan működött egészen
1918-ig. Ezért amikor a Magyar Királyságról, - vagy a „történelmi
Magyarországról” - beszélünk, az alábbi, Teleki Pál gróf által készített
térképen látható területre kell gondolnunk:
Természetesen arra is van mód, hogy a két királyságot egy térképen ábrázoljuk.
Ez akkor tisztességes, ha kiderül az ábrázolásból, hogy két országról van szó,
és ha a térkép felirata pontos, mint az alábbi képen (térképrészleten):
Szögezzük
le, Horvátországot soha nem vették el Magyarországtól, mert soha nem volt az
övé. Amikor 1918-ban kikiáltották a köztársaságot, ezzel lényegében elvágták a
magyar-horvát közjogi kapcsolatot is. Az már egészen más kérdés, hogy a hogyan
továbbról a horvátok ugyanúgy nem dönthettek, ahogy mi sem. A tisztességes
megoldás az lett volna, ha népszavazás dönti el, mit akarnak: önálló államot, a
magyarokkal folytatni a sorsközösséget vagy a szerbekkel alakítani ki a közös
jövőt. Sok évtized kellett ahhoz, hogy végül ismét létezzen az önálló és
független Horvátország. Sajnos nagy véráldozat, sok szenvedés is kellett hozzá.
De ez már egy másik történet.
Részünkről most csak az a feladat, hogy ne vegyük el utólag a horvátoktól azt az
autonómiát, amit annak idején, legutóbb a kiegyezéskor is megadtunk, s amit
szeretnénk, ha a magyarok a többi utódállamban ma is bírhatnának.