"Diaconescu úr írása végén hosszan foglalkozik azzal, hogy Németh Zsolt nem felelt neki a román-magyar megbékélésre vonatkozó kérdésére. Üzenem neki, hogy a megbékéléshez párbeszéd kell, de a süketek párbeszédének nincs értelme. Aki elolvassa a III/1-es pontot és utána azt állítja, hogy a nyilatkozatban nincs szó az autonómiáról, az magát nyilvánítja párbeszédképtelennek."
Párbeszédképtelenség
Nem
könnyű a román nacionalistáknak kezelniük a román magyar kapcsolatokat. Ahogy
közelednek az évfordulók, elsőként az általuk Nagy Egyesülésnek nevezett 1918.
december elseje, úgy jönnek a vadabbnál vadabb megnyilatkozások. Most egy
ilyenből idézek, az írást a Adevărul blog tette közzé, a szerzője pedig egy
bizonyos
Marius Diaconescu.
Ebben az írásban a román elnök
székelyföldi látogatásáról és a tusványosi táborról volt szó. Kiemelten
foglalkozott Semjén Zsolt megnyilatkozásaival. Idézek: „A
magyar kormányfő-helyettes egyértelműen kijelentette, hogy ők, a magyarok,
sohasem etnikai kritériumok szerinti
autonómiát, hanem területi kritériumok szerinti autonómiát kértek.
Az általuk kért területi autonómia ugyanaz a dolog, mint a Klaus Iohannis által
említett regionális autonómia. Azt hangsúlyozta, hogy a magyarok nem másodrangú
polgárok Európában. Mindig csak azt kérték, ami precedensként már létezik az
Európai Unióban. Ha ez az EU más polgárainak jár, akkor a magyaroknak is meg
kell kapniuk. Azt követeli a románoktól, hogy ismerjék el a magyaroknak azt,
amit Gyulafehérváron ígértek, tanulmányozzák az 1918. december 1-i
nyilatkozatot.
Semjén Zsolt úr leragadt annál a magyar mítosznál, mely szerint a románok
állítólag autonómiát ígértek Gyulafehérváron a magyaroknak. Nem túl rég
bebizonyítottam, hogy ez egy magyar politikusok által gyártott mítosz, mert az
1918. december 1-i gyulafehérvári egyesülési kiáltványban egyáltalán semmi sincs
az autonómiáról. Valószínűleg több tízszer újra közzé kell tennem azt a cikket,
míg a magyar politikusok végre megértik, hogy le kell mondaniuk erről a
mítoszról.”
Diaconescu állítólagos
bizonyító cikkét volt szerencsém olvasni. Nem látom szükségesnek ide idézni,
elegendő mostani kijelentésével szembe állítani a híres nyilatkozat szövegének
vonatkozó részeit.
A
gyulafehérvári nyilatkozat kilenc pontból áll. Ezek közül a harmadik foglalkozik
az új román állam szervezésével. Ennek a pontnak hat alpontja van. Már az is
beszédes, hogy ezek közül az első helyre került az együttlakó népek kérdése. A
III/1 és a III/2 pontok fontosak számunkra. Ezeket szó szerint idézem:
1.) Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindegyik népének joga
van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját
közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó
testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép
népességének számarányában nyer jogot.
2.) Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam össze felekezete
számára…”
Diaconescu úr írása végén hosszan foglalkozik azzal, hogy Németh Zsolt nem
felelt neki a román-magyar megbékélésre vonatkozó kérdésére. Üzenem neki, hogy a
megbékéléshez párbeszéd kell, de a süketek párbeszédének nincs értelme. Aki
elolvassa a III/1-es pontot és utána azt állítja, hogy a nyilatkozatban nincs
szó az autonómiáról, az magát nyilvánítja párbeszédképtelennek.
Szerencsére a román nemzet nem csak Diaconescukból áll.
Surján László