Szabadság


A világhálón terjed egy írás: „A nyári szünet megkeserítője a kötelező olvasmányok, a rengeteg házi feladat. Egy magyartanár azonban gondolt egyet, és inkább egy listát adott fel a diákjainak arról, milyen élményeket ne hagyjanak ki a nyáron.”.

Pálmai Tamás

Szabadság

  
A világhálón terjed egy írás: „A nyári szünet
megkeserítője a kötelező olvasmányok, a rengeteg házi feladat. Egy magyartanár
azonban gondolt egyet, és inkább egy listát adott fel a diákjainak arról, milyen
élményeket ne hagyjanak ki a nyáron.” Lássuk a „bakancslistát”:

  
1.Egy reggel sétálj
ki a kertbe, udvarra, erkélyre. Teljesen egyedül. Csukd be a szemed, szippants
mélyeket és hallgasd a madarak énekét!” Dónal William János O’ Maolagáin, a
félig székely félig ír unokaöcsénk most 12 éves. Másfél éves kora óta minden
nyarát Békésen tölti. Szülők nélkül. Itt tanult meg biciklizni, úszni, evezni,
lovagolni, focizni. Magyarul, írül és angolul nyomja a szöveget. Az első, amit
kérdez Békés fele jövet: „Megvan még a hintapad az udvaron? Mert tudod, szeretek
oda kifeküdni, behunyni a szemem és hallgatni a méheket, a madarakat. Olyan jó
meleg van és csend!” Első pont teljesítve tehát. 2.„Olvass fura
helyzetben! A fűben hasalva, az asztal alá bújva, zseblámpával a takaró alatt,
vagy valakinek, aki nem tud olvasni (lehet az egy csiga is)!” Nos, ez is
teljesül, igaz kicsit XXI. századi módon, hiszen valahogy az elektronika jobban
áll a csoresz kezében, mint a könyv. De a fura helyzet az stimmel, meg a
zseblámpa is. 3.„Táncolj szokatlan helyeken! Például esőben, az asztal
tetején…” Hát ez megvolt. A Gergő fiamék esküvőjén barátjával úgy „tomboltak”,
teljesen önfeledten a tánctérre becsorgó esőben, hogy át kellett öltözniük a
végén. Előbb csak ellesték a nagyfiúktól a témát, aztán már magukat adták totál
révületben. Élmény volt bámulni őket. 4.„Hintázz, és közben énekeld jó
hangosan a kedvenc dalodat!” Itt sincs hiba. Ugyan Dónal nem hintázott, hanem
ugrált a kanapén, de behunyt szemmel, tele torokból és tüdőből, száz százalékos
átéléssel énekelte összeroskadásig kedvenc számát. 5.„Kóstolj meg olyan
ételt, amit eddig nem ettél!” Stimmel. Napi békési menü a mangalica szalonna, az
erdélyi módra elkészített krumplis-tejes szalámi. Meg a mama barackos gombóca,
lángosa, a nejem házi kenyere. „Tudod, ilyet Dublinban nem árulnak.” Nem is,
csak szódás kenyeret, amit csak befogott orral lehet lenyelni. 6.„Nézd
meg legalább egyszer a napfelkeltét és a napnyugtát!” Itt van még hiányosság. A
naplemente megvolna, de a felkelte még igencsak álomidőre esett eddig. De hadd
pihenjen, majd egy hét végén, a Körös partján megejtjük ezt is. Én is szeretném
látni. 7.„Légy jó koszos! Mert ez azt jelenti, hogy sokat és örömmel
játszottál! Ugrálj a pocsolyában, dagonyázz, gurulj a fűben, mássz fára!” Ez
maradéktalanul rendben! Minap a kajakozás iszapbirkózásba fulladt nagy nevetés
közepette, a fára mászás pedig az épp érő meggyből kifolyólag naponta bejön.
8.
„Tanulj meg valami újat! De ne az iskolai tananyagból! Próbálj ki valami
új sportot, tanulj meg karkötőt fonni, szalvétát hajtogatni, vagy valami olyat,
amit régóta szeretnél, de soha nem volt időd rá!” Az új sport minden évben
megvolt, és talán a korongozás volt az, ami a legnyerőbb volt az új dolgok
közül. Ma is megvannak a kis s.k. készített agyagtárgyak. 9. „Neves,
nevess, nevess! Annyit, hogy már szinte fájjon a hasad! Annyit, hogy már ne is
emlékezz, min kezdtél nevetni! Annyit, hogy másokra is átragaszd jó kedvedet!”
Nos, ez is megtörténik, szinte naponta. Mostanság az én angol-magyar
sületlen-esetlen szóvicceim indítják le a lavinát, és tényleg, a végén már azt
sem tudjuk, min kezdtünk el nyeríteni, csak kapkodjuk a levegőt.

  
A személyes és a belső szabadság ugyanannak a fogalomnak a
két lehetséges formája. Mindkettő létezik a másik nélkül is: rab lelke is
szárnyalhat, szabad ember lelke is lehet gúzsba kötött. A vakáció pedig olyan
időszak, amikor valaki egy időre abbahagyja az iskolát, hogy pihenjen. Nevezik
még szünidőnek, szabadságnak is. De eredetileg mentességet jelent. Gondoktól
valót. Olyan időszakot, mint a Dónal William János, székely-ír lurkó békési
nyarai.