Bécsnek 1914-ben kész receptje volt arra, hogy egy többnemzetiségű ország, birodalom kis népeit lázítsa. Hiszen az oszd meg és uralkodj elvét már nem kellett kitalálniuk, és a latin bölcsességet sikerrel próbálták ki többször is Magyarországon. Az ellenfél pedig sok népet gyűrt maga alá. Ám a nemzeti érzést még a cári elnyomás sem tudta felszámolni.
Surján László
Elnyomó népek ébresztése
Az 1914 októbere és 1916 karácsonya között 9 kötetben, összesen 116 füzetben megjelent a Világháború képes krónikája című lap - írásaival, térképeivel, többezer fotójával, műmellékleteivel - páratlan forrása, képes krónikája az első világháború első felében történteknek. Nem tartom véletlennek, hogy 1916 végén leállt a sorozat. Addig alighanem mindenkinek elege volt a háborúból, s a propagandára kevesen lehettek kíváncsiak.
Figyelemre méltónak találtam egy fejezetet: Elnyomott népek ébredése. Azokról a nemzetekről szól, amelyek orosz uralom alatt éltek. Kezdték a lengyelekkel, szerényen elhallgatva, hogy Lengyelország másik részén épp az osztrákok uralkodtak. Lengyelország felosztása kedvenc szórakozása volt a germán és az orosz világnak. Voltak szilárd alapjai a Molotov Ribbentrop paktumnak
De most nem ez a témám, hanem az, hogy ez a fejezet kitér az ukránokra és egyértelműen azonosítja őket a ruténekkel. Idézek: „Oroszország másik elnyomott nagy nemzetisége a rutén, vagy ukrajnai nép, amelynek száma az úgynevezett kis-Oroszországban sok millió főre rúg. Elnyomatásuk az utóbbi időben egyre súlyosabb lett; az orosz kormány évről-évre többet kobzott el a jogaikból. Eltiltotta a rutén könyvek és lapok megjelenését, eltiltotta az ukrajnai nyelven való népoktatást s tűzzel-vassal igyekezett eloroszosítani őket. Miként a galíciai lengyelek, a galíciai rutének is rögtön megmozdultak a háború első hírére, hogy Oroszország rabigájában sínylődő testvéreik segítségére legyenek.”
Gondolatok egy évszázad távlatából:
Kellett a katona a Monarchiának.
Hasonlóan „ébreszthette” Bécs az „elnyomott népeket” a magyar szabadságharc ellen.
Ami az eloroszosítást illeti, alighanem igazat írtak, s ennek fényében kell megítélni a mai ukrajnai oktatáspolitikát. Sajnos az ukránok utánozzák az orosz elnyomást, nem gondolva arra, hogy minden ilyen elnyomás nagyobb ellenállást vált ki, mint amennyi sikert ér el. Az ő puszta létük igazolja, hogy ez rossz út.
Mindezek alapján napjainkban az elnyomó népek ébredésére van szükség. Madridtól Brüsszelen át Kijevig. De jó lenne, ha Pozsony és Bukarest is felfigyelne: utat tévesztettek.