"Kedves európai keresztények! Elő kellene bújni a katakombából."
Surján László
Ki a katakombákból, emberek!
Azt
gondolom, hogy aki a Magyar-Hon-Lap (rendszeres???) olvasója, nagyobb arányban
tekinti magát kereszténynek, mint a magyar társadalom egésze. Ezért nem
gondoltam véka alá rejteni a magunk elkötelezettségét. Tettem ezt annak
tudatában, hogy a kereszténység nyílt megvallása egyre ritkább. Éles kontrasztja
ennek, hogy a sokat és joggal kritizált iszlám el tudja érni, hogy hívei
rendszeres imáikkal, Istenükhöz fordulással példát mutassanak mindenkinek. A
sajtó olyan hírekkel teli, hogy leparancsolják a keresztet az ápolónő vagy a
légikisasszony nyakából, hogy megbüntetik a svédet, mert provokatíve szalonnát
evett muszlimok jelenlétében, hogy tiltják a keresztény jelképeket a nagy
ünnepeken is. A vallás zárójelbe került.
De
talán mégsem. Békefy Lajos atyánkfia fáradhatatlanul készített sajtószemléjében
olvastam a következőket:
CORPORATE PRAYER – TESTÜLETI, „INTÉZMÉNYI” IMA -
A '90-es évek óta
terjed világszerte a történelmi egyházakban és az újabb protestáns mozgalmakban
is a testületi imádkozásnak ez a formája: munkahelyeken, cégeknél, bankoknál,
egyetemeken, kórházakban, tantestületekben együtt imádkoznak a munkaidő egy
adott részében. Van, aki már doktori dolgozatot írt a témáról, mások részletes
elemzéseket, mint például
John Spina
az
amerikai Western Illinois Egyetemen 2013-ban. Ő azt vizsgálta, hányszor fordul
elő közösségi ima az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvben. Nagy cégek
Európában is bevették vállalati munkarendükbe, így a holland Philips cég vagy a
KLM légitársaság és az ABN AMRO bank-, és biztosítási cég. Brazíliában évekkel
ezelőtt már a rendőrségnél is bevezették. Azóta a közbiztonság, illetve a
bűnmegelőzés, valamint a felderített ügyek száma ugrásszerűen megnőtt.
Dél-Koreában nagyvállalati munkaprogram a corporate prayer. A 10 sajátosság
között, ami ezt az imaformát jellemzi, a kiindulópont az, hogy bár a keresztyén
ember belső kamrácskájában is imádkozik, de ez nem kizárólagos és egyetlen
formája az imának. Ez a mozgalom az imádság közösségteremtő, közösségfenntartó,
hordozó, művelő funkciójára teszi a hangsúlyt, mivel az ima közösségben élés
Istennel, embertársammal, s azzal az énemmel, amit már átjárt Isten Szentlelke.
Isten emberei a Biblia első oldalai óta együtt imádkoztak, az Ószövetségben, és
Jézus jelenlétében is. Hányszor mondta az alvó tanítványoknak: imádkozzanak.
S
vannak olyan jelenségek, betegségek, szellemi ártalmak, melyek csak imával és
böjtöléssel gyógyíthatók. És az első jeruzsálemi ősgyülekezet is imádságban,
éneklésben, és szegénygondozásban volt együtt. Az imádság összeköt minket a
mennyei gyülekezettel is, ahol nagy sokaság hatalmas hangon zengi a Halleluját
(Jel 19,1kk). A közösségi vagy testületi imában mindenki részt vehet, gyermektől
a vénekig, akik így kiáltanak: Hozsánna Dávid Fiának! (Mát 21,15). A másokkal
gyakorolt együtt-imádkozás formál visszaható jótéteményként minket is együtt
érző sorstársakká, mert akikért imádkozunk, azokért felelősséget is vállalunk.
Az imacsendeknek, a közösségi könyörgéseknek nálunk is ismert a gyakorlata,
például gyülekezeteinkben, konferenciáinkon, s ennek van egy sajátos vonása:
amikor valaki hangosan imádkozik, vele együtt imádkozik a közösség is, s együtt
mondanak rá áment. De valahogyan ez az imaforma még nem lépett túl a
templomfalakon, a családi ajtókon, konferencia alkalmakon. Az ilyen közösségi
ima megeleveníti az egyházakat, gyülekezeteket, családokat, emberi kapcsolatokat
is. (Forrás:
www.crossway.org/articles/10-things-you-should-know-about-corporate-prayer/
)
Eddig a sajtószemle. Hozzátenni való csak annyi: Kedves európai keresztények!
Elő kellene bújni a katakombából.