Karácsony átmelegít, mint a tűz. Azért ég, hogy emlékezzünk a megszabadító szeretetre, amit Krisztus hirdetett meg, aki Istennek mondta magát. - írja mindannyiunknak címzett karácsonyi üzenetében Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke.
Értékvesztés után felülről
érkező Ajándék
Karácsony átmelegít, mint a tűz. Azért ég,
hogy emlékezzünk a megszabadító szeretetre, amit Krisztus hirdetett meg, aki
Istennek mondta magát. - írja mindannyiunknak címzett karácsonyi üzenetében
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke.
A Teremtő az idők kezdetén lábunk alá
földet teremtett, és fejünk fölé kifeszítette az eget.
Aki világokat formál kezével, karácsonykor
kezébe vette a földet, nehogy talajt veszítsen lábunk, és gyöngéden tenyerébe
rejtette mécses-életünket, hogy leheletével táplálja a rebbenő lángot és átvigye
az Ő dicsőségébe.
Az ember nagy kalandja, hogy a sötétségből
kiutat keres. Minél nagyobb a látomás, annál teljesebb életet követel, s nincs
alku.
A külvilágra téli köd ereszkedik, a
lélekre várakozás. Jön az Úr. A misztérium ködébe burkolózva jön. Nem biztos,
hogy a várt úton érkezik. Akárhogyan is jön, szívünk kellős közepe felé tart.
Nem azért jön, mert vásárolni és ajándékozni akarunk, hanem azért kell jönnie,
mert az élet értelmének keresése közben, mindig újra rábukkanunk a szeretet
nélküli élet értelmetlenségére.
Jön, de még nincs itt. Sem megszolgálni,
sem megérdemelni nem tudjuk, hogy itt lesz. Azért jön, mert nem lehet őt
visszatartani, de megérkezése fölötti örömünket a szerelmes vágyakozás lobbantja
magasra.
A sötét, téli égen ne keressük a Betlehemi
Csillagot. Az a Csillag az emberek szívében van, és karácsonykor látható lesz,
fényével beborítja a földet. Túlnő az ember meghasonlásain, túl a vérfürdőkön,
túl a nemzetközi élet neuralgikus pontjain, túl az őrületen, túl a helyi
háborúkon, és minden szorongáson.
Karácsony átmelegít, mint a tűz. Azért ég,
hogy emlékezzünk a megszabadító szeretetre, amit Krisztus hirdetett meg, aki
Istennek mondta magát. Az Ő nevében szeressük azt, aki közel van hozzánk, s azt
is, aki távol van. Aki él, s aki már meghalt.
Mondjuk ki a megbocsátás szavait, s értsük
meg, ezektől a szavaktól a lelki halált okozó sebek gyógyulhatnak be.
Ajándékozzuk meg egymást, de ne feledjük, hogy a legszebb ajándék is csak alig
képviselheti az ember szívét, amelynek legfőbb kiváltsága, hogy hasonlít
Istenre. Énekeljünk és vigadjunk, mert a halállal szemközt hiábavalónak látszó
élet karácsonykor értelmet kapott.
Örömünk tetőpontján némuljunk el egy
időre, mert vannak milliószám, akik szegények és elnyomottak, betegek,
haláltusát vívnak, üldözést szenvednek – ma legtöbben krisztusi hitük miatt –,
kín és aggodalom gyötri őket.
Örömünket, ami az ő örömük is, mégsem
fojthatja el semmi, mert annak örülünk, ami nem egyeseké, hanem mindenkié, a
Mindenségé: Betlehemben a világ sötétsége hasadt föl.
Az a Csecsemő tette ezt, aki a betlehemi
jászolban feküdt! Ez a Karácsony lélegzetelállító öröme.
Budapest, 2017. Karácsonyán
P. Kozma Imre OH
apostoli protonotárius
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
alapító elnöke
forrás:
Magyar Máltai Szeretetszolgálat