"...hazánk nem ruszin polgárai is büszkék lehetnek Hodinka Antal életútjára. Ennek ellenére úgy vélem, kevesen és keveset tudnak róla. A most következő ismertetés alapvetően Udvari István: „Magyar eredetű ruszin igék Hodinka Antal Ruszin–magyar igetárában” című munkájának bevezető részén alapul. "
Gondolatok Hodinka Antal életéről
A
ruszinok büszkesége, hirdeti egy emléktábla Pécsett.
Nem
elvitatva e kijelentés jogosságát, hazánk nem ruszin polgárai is büszkék
lehetnek Hodinka Antal életútjára. Ennek ellenére úgy vélem, kevesen és keveset
tudnak róla. A most következő ismertetés alapvetően Udvari István: „Magyar
eredetű ruszin igék Hodinka Antal Ruszin–magyar igetárában” című munkájának
bevezető részén alapul. A cikk a Magyar Nyelv c. folyóirat 89. évfolyamának első
számában jelent meg 1993-ban.
Hodinka Antal 1864. január 12-én született a Zemplén vármegyei Ladomér községben
görög katolikus papcsaládból. Apja Hodinka Román kisebb-nagyobb kárpátaljai
falvakban lelkészkedett, Hodinka Antal iskolás korában éppen Szeklence
községben. Középiskolai tanulmányait az ungvári királyi katolikus gimnáziumban
végezte 1874 — 1882 között. Ez után teológiai tanulmányokat folytatott előbb az
ungvári szemináriumban, majd a budapesti központi szemináriumban, illetőleg a
budapesti tudományegyetem hittudományi karán, ahol 1886-ban, 22 éves korában
teológiai végbizonyítványt nyert. Budapesten a teológia mellett a
bölcsészettudományi karon történelmi és szlavisztikai tanulmányokat is
folytatott. Ezt követően Szeklencén tölt több mint egy évet, ahol egyháza
liturgiájának történetét és szláv történeti munkákat tanulmányozott. A papi
pálya telítettsége miatt –
írja Udvardi István, s
a mai paphiányos helyzetben irigykedve gondolunk a régi időkre -
1888-ban a Magyar
Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában helyezkedik el. Állami ösztöndíjjal az
Osztrák Történetkutató Intézetbe küldték, ahol többek között szláv filológiával
foglalkozott. 1891-ben a budapesti Pázmány Páter Tudományegyetem
bölcsészettudományi karán doktorált. Bécsben már korábban megismerkedett
Thallóczy Lajos, az osztrák - magyar közös pénzügyminisztériumi levéltár
igazgatója 1891-ben a közös pénzügyminisztérium levéltárába nevezteti ki, s
közel másfél évet tölt itt, 1892-ben a Császári és Királyi Hitbizományi Könyvtár
könyvtárnoka lesz. Ferenc József tulajdonképpeni magánkönyvtárában 1906-ig
dolgozott. Közben 1895 —96-ban a római és vatikáni levéltárakban végez
kutatásokat. 1906-ban 16 évi bécsi tartózkodás után a pozsonyi királyi katolikus
jogakadémián
a magyar művelődéstörténelem
tanszéket nyeri el. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává
választja. 1914-ben a pozsonyi új alapítású Erzsébet Tudományegyetem jogi karán,
1918-tól pedig az új bölcsészeti karán
a magyar
történelem
egyetemi tanára lesz. 1920-ban, bár meghívást nyer a prágai
Károly Egyetemre, egyetemével elhagyja Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd
1923-tól Pécsett működik.
Itt
érdemes megállni egy pillanatra. Egy ember, akit nemcsak származása, de
tudományos érdeklődése is a ruszinokhoz köti, a frissiben megalakuló új szláv
állam fővárosának egyetemét nem találja annyira vonzónak, mint a bizonytalan
sorsot korábbi hazája maradékában. Pedig Pestre érkezve neki is csak egy
szükséglakás jutott, amit meg kellett osztania egy Erdélyből menekült
professzorral. Bizonyíték ez, hogy a gens fidelissima nemcsak valami holt emléke
a kuruc időknek.
1918 —19-ben és 1926 —27-ben a bölcsészettudományi kar dékánja volt, az
egyetemnek pedig 1932 —33-ban rektora. 1933-ban a Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagjává választja. 1934-ben Budapestre vonul nyugdíjba. 1940 —43-ig a
Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke. 1945-ben Budapest ostroma megtörte
életerejét. 1946. július 15-én elhunyt.
Surján László