Ha másból nem tudnánk, Németh László hódmezővásárhelyi plébános kijelentésre adott hisztérikus reakcióból tudhatjuk, hogy választások lesznek Magyarországon. Igaz, addig Hódmezővásárhelyen még át kell esni egy polgármester választáson is.
Surján László
Megbolydult a baloldal
Ha
másból nem tudnánk, Németh László hódmezővásárhelyi plébános kijelentésre adott
hisztérikus reakcióból tudhatjuk, hogy választások lesznek Magyarországon. Igaz,
addig Hódmezővásárhelyen még át kell esni egy polgármester választáson is.
Amióta kiderült, hogy az ellenzéki pártok nem indítanak polgármester jelöltet
Hódmezővásárhelyen, hanem mindannyian egy függetlent támogatnak, világosan
látjuk, hogy próbajáték zajlik: legyőzhető-e a Fidesz. Persze a két választás
más jellegű, az országgyűlési választások során listás helyekért is folyik a
küzdelem, ott tehát ez az álfüggetlenkedés nem játszható meg. Mégis némi
önbizalmat adna a remegő térdeknek, ha harsányan lehetne kiabálni: kikapott a
Fidesz-KDNP Hódmezővásárhelyen. Épp ott, ahol sok-sok év óta nem terem babér a
baloldal számára.
Adott tehát a választási hangulat, s előjött a menetrendszerinti vád: az egyház
ne politizáljon. Németh László ugyanis elkövette azt a „bűnt”, hogy kimondta:
szerinte melyik jelöltet kellene támogatni. Ebből lett a nemulass. A reakciókból
most csak Niedermüller Péter hétfői budapesti sajtótájékoztatójára térek ki. A
plébános azt ajánlotta a híveknek, ne a „független” Márki-Zay Pétert, hanem a
volt alpolgármestert, a kormánypárti Hegedűs Zoltánt támogassák a település
időközi polgármester-választásán.
A
DK alelnökének mondanivalója négy tételből állt.
A plébános politikai
állásfoglalása a jóérzésű híveket is megbotránkoztatta.Az egyházak támogatása a
nem vallásos emberek adójából származik.A hitélet és a vallás
fontos, de a hit magánügy is.Az egyházaknak rengeteg
karitatív tennivalója lenne, amivel hozzájárulhatnának a társadalmi békéhez.
Négy mondat, négy hamis üzenet. Az első ingyenes állítás, szónoki fogás.
Viszonylag kicsi a valószínűsége, hogy egy papján megbotránkozó
hódmezővásárhelyi polgár pont az ország legnépszerűtlenebb, de egy időben
rendszeresen bérmálkozó politikusának párjához menne panaszkodni. Persze, ha
provokátort küldtek, az más.
A
második szintén bizonyíthatatlan állítás. A vallásos emberek is fizetnek adót az
államnak. Az állam egyébként nem hitbéli meggyőződés miatt támogatja az
egyházakat, hanem mert a közjót szolgálják. Az egyházi kezelésben lévő
öregotthonok lakói nem feltétlenül hivő emberek. Az egyházi iskolába sem csak
vallásos gyerekek járnak. Tehát a DK állítása sem a bevételi sem a kiadási
oldalon nem állja meg a helyét.
Az
egyes ember hite valóban magánügy, de a hitből fakadó erkölcs jelenléte már
bizony, ha tetszik, ha nem liberális uraiméknak, nem az. Még senki nem cáfolta,
hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs. Úgy tűnik azonban, hogy a
böszmetábornak ezt hiába emlegetjük. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy sok olyat,
amit mostanság az emberi jogok közé próbálnak besorolni, mint a meg nem
született és a már öreg vagy beteg ember megölésének jogát, (abortusz,
euthanázia) sehol nem találhatni az emberi jogok deklarációjában, de a valláshoz
való jogot, és annak hirdetését a nyilvánosság előtt, azt igen.
A
karitatív munka fontos része az egyházi tevékenységnek. De nem egyházi
privilégium. Az pedig elfogadhatatlan, hogy Niedermüller úr mintegy felkiáltson,
hogy az egyház maradjon a kaptafánál. Jótékonykodjon, s azon túl fogja be a
száját.
Nem
igazán hiszem, hogy a fenti érvek megfontolásra késztetnék az ellenzéket. A
racionális érvelés helyett az itt is tetten érhető kettős mérce ellen
tiltakozom. Mint az elején említettem, minden választás előtt van egy néhány
ilyen kirohanás. De csak akkor, ha a jobbközép támogatásáról van szó. Nézzünk
néhány példát:
Iványi Gábor lelkész két cikluson át országgyűlési képviselő volt az SZDSZ
színeiben. Már a Hálózatban is futott. Mivel kedvenc pártja kirohadt alóla most
pártok nélkül demonstrálgat és kritizálja a kormányt. Joga van hozzá,
szerintünk. A papi hivatása melletti politizálást a DK rajta ezt nem kérte még
számon.
Donáth László evangélikus lelkész, publicista, politikus ugyancsak két cikluson
át az MSZP képviselője volt. Neki senki nem mondta, hogy maradjon a kaptafánál.
Roszik Gábor MDF, Laborczi Géza és Raj Tamás SZDSZ, ifj, Hegedűs Lóránt MIÉP,
Varga László KDNP ugyancsak lelkészként kaptak mandátumot.
Az
egyház ne politizáljon? Egyedül a katolikus egyház tartja távol a politikai
közszerepléstől papjait. De a közügyekről ők is véleményt nyilvánítanak,
gondoljunk csak az Igazságosabb és testvériesebb Magyarországot című püspökkari
kiadványra. De gondolhatunk a MAZSIHISZ és EMIH (Egységes Magyarországi
Izraelita Hitközség) állásfoglalásaira. Vagy a HIT Gyülekezet televíziós
műsoraira.
Nem, Niedermüller Péternek és a többi hasonszőrű politikusnak tudomásul kell
vennie, hogy az országban vannak vallásos emberek, s azok nem feltétlenül
értenek egyet velük. A vallásosaknak pedig ugyanúgy joguk kifejteni és mások
tudomására hozni a véleményüket, mint bárki más emberfiának. Egy esetben
hibáztatható a pap: ha nem a maga nevében beszél, hanem a saját elgondolását
egyháza véleményének tünteti fel. Ez ugyanis a hívők számára kötelező jelleget
öltene, pedig nem az. Aki így tenne, az éppen a magukat toleránsnak hazudó
bal-liberális véleményterroristákat utánozná.