"A XX. század pápaválasztásai újra, meg újra meglepték az elemzőket. Ritkán választották azt, akire az újságok tippeltek, s a megválasztott pápák ritkán tették azt, amit a politológusok vártak tőlük. Volt pápánk, akit még az un. világsajtóban is köztisztelet övezett, volt, akit kevésbé. A mai helyzet alighanem példanélküli. Ferenc pápát mondhatni sztárolják, még a hazai, amúgy erősen egyházellenes médiában is. Megosztott világunkban ezzel épp a pápa ellen hergelik a politikailag korrekt beszédből kiábrándultakat. "
Surján László
Nemzeti
öntudat a globális veszélyek ellen
Római
katolikus vagyok, azaz „pápista”. Hiszem, hogy pápát nem a bíborosok választják,
hanem a Szentlélek. Aki persze „hozott anyagból” dolgozik, ha egy korszak nem
termel ki magából arra érdemest, akkor bizony akár érdemtelen is kerülhet Szent
Péter székébe. Szent Péter gyarló ember volt, utódai sem angyalok.
Következésképp hibáznak is, tehát legyek bármennyire pápista, nem ütközöm meg
azon, ha valaki kritizálja a pápát. (Az olykor bicskanyitogató stílusról most
nem beszélek.)
A
XX. század pápaválasztásai újra, meg újra meglepték az elemzőket. Ritkán
választották azt, akire az újságok tippeltek, s a megválasztott pápák ritkán
tették azt, amit a politológusok vártak tőlük. Volt pápánk, akit még az un.
világsajtóban is köztisztelet övezett, volt, akit kevésbé. A mai helyzet
alighanem példanélküli. Ferenc pápát mondhatni sztárolják, még a hazai, amúgy
erősen egyházellenes médiában is. Megosztott világunkban ezzel épp a pápa ellen
hergelik a politikailag korrekt beszédből kiábrándultakat. Kár, hogy a könnyen
ítélkezők nem vették figyelembe, hogy mit várhatnak azoktól, akik hazudnak
reggel, délben meg este. Most egyébként nem nyers hazugságról van szó, hanem
talán még aljasabbról: nem fejtik ki az igazság minden részletét. Nagyon
alaposan kell elolvasni Ferenc pápa megnyilatkozásait ahhoz, hogy észre vegyük,
mi a valódi üzenet. A „píszí” világ nagy mestere a félretájékoztatásnak.
Hogy a megtévesztés milyen hatásos, azt a magyar katolikus püspökök úgynevezett
ad limina látogatása után mérhettük le. A Szentatya nem olyan, mint amit
mutattak nekünk, mondta a pápával való személyes találkozás után Spányi
Antal püspök, de a többieket is meglepte a média nyújtotta pápakép és a valóság
ellentéte. Hogyan lehetne a civil médiafogyasztónak reális képe a pápáról, ha a
püspököknek sem volt? Pedig sokan kritikátlanul elhiszik, amit hallanak,
olvasnak. Az interneten olykor kirobbant vitákból látszik: elmarasztaló
véleményükben meg sem ingathatók. Migránssimogató, szabadkőműves – csak úgy
röpködnek a megbélyegző kifejezések. Ferenc pápa körül olykor teológiai vitákat
is gerjesztettek, ezekkel nem kívánok foglalkozni. Ebben az írásban a magyar
katolikus püspökök ad limina látogatása utáni nyilatkozataira támaszkodom.
1.
Iszlám, migráció
Kiderült, hogy Szentatyában
is van sok félelem ezzel kapcsolatban. Szerinte is van a harcos iszlám,
akiktől joggal félünk, mert további terrorcselekményeket követhetnek el; van egy
nem militáns, mégis erősen iszlamizáló szándékú közösség; és sajnos csak
a kisebbség kész a békés dialógusra. A Vatikán a maga részéről megtesz
mindent azért, hogy ez a dialógus előre haladjon, és létrejöhessen egyfajta
megbékélés. Hiszen elfogadhatatlan a helyzet: Ferenc pápa is tudja, hogy ha egy
muszlim ember házasságot köt egy keresztény emberrel, minden gyermeküknek
muszlimnak kell lennie, különben megölik. A pápa összefüggést lát az iszlám és a
globalizáció között. Mind a kettő a hit elgyengülésével számol. Akkor tud
terjedni, ha a keresztények nem élik meg a hitüket tanúságtevő módon. Céljuk,
hogy a kereszténység háttérbe szoruljon. Ebből következik az ellenszer.
2. Globalizáció
Korunk diktatúráiról
szólva a Szentatya külön kiemelte a globalizációt, mint kulturális diktatúrát.
Ezzel csak radikális kereszténységgel és Krisztus-követéssel lehet szembe
szállni. Az első lépés mindannyiunk számára a megtérés.
A globalizáció, ha jól
értelmeznénk ezt a folyamatot, akkor nem az egyformaságot jelentené. A globális
világban az egymáshoz közelebb kerülő kultúrák nem olvadnak egymásba. Az olyan
világot, amelyben az emberek között nincs semmi különbség, egyenesen sátáninak
mondta a Szentatya. Ideológiai gyarmatosításnak nevezte azt, amikor a
nemzetek (vagy a nők és férfiak) közötti különbségeket el akarják törölni. Az
igazi egységesülés, a nemzetek közti békesség és kapcsolatok erősödése, azt
jelenti, hogy megőrizzük a nemzetek sajátosságait. Nagy veszéllyel jár
az, amikor az egységet vagy az egyenlőséget összetévesztik az egyformasággal.
3. Európa
Miként látja a pápa
Európa jövőjét? Keletről jön a lux, a világosság, - idézete a latin ex oriente
lux mondást, - Nyugatról meg a luxus. Azaz Európának vissza kell találnia a
keresztény gyökereihez. Most az a tendencia, hogy ki akarják tépni ezt a
keresztény gyökeret, és helyébe egy másikat akarnak illeszteni. A mi feladatunk,
felelősségünk, hogy ragaszkodjunk a keresztény gyökérhez. A Nyugat
elveszítette a gyökereit, és ennek egyik fő oka Brüsszel, amely nemcsak
globalizál, hanem uniformizál is. Kiterjeszti azt a szemléletet az egész
világra, hogy felejtsük el az egyéni sajátságainkat és legyen egy nagy közösítő
és egységesítő világ, amelyben elfelejtjük azt, ami speciálisan a miénk, amivel
mi tudnánk másokat szolgálni. Ez a világszellem betolakodik mindenhová, és ennek
következtében olyan értékek kerülnek ebek harmincadjára, amelyekből Európa élt,
legyen az a keresztény kultúra, vagy a római-görög klasszikus vagy akár a zsidó
kultúra. A keresztény gyökerek tudatosítása alapvetően fontos, és ha ez nincs
meg, akkor elveszti az immunitását a nemzet, és ebből semmilyen Európa nem lesz.
Ami most Brüsszelben történik, az egyfajta ideológiai és kulturális
gyarmatosítás, aminek ellen kell állni, amellyel szemben fel kell lépni, meg
kell védeni magunkat.
4.
Nemzetek
A nagyvilágban szétszóródott
magyarokkal kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy mennyire szükség van az
anyanyelvünk és nemzeti gyökereink megőrzésére. Arra szólított fel, hogy a
külföldi magyar közösségekben is ápoljuk tovább a hagyományokat.
Ismételten kiemelte az
európai nemzeti kultúrák értékeit. A Szentatya nem egy gömbhöz hasonlítja
Európát, ahol minden pont egyenlő távolságra van a középponttól, mert ez olyan
devalválását jelentené a keresztény és a személyes, nemzeti értékeknek, ami nem
vezet jóra. Minden nemzetnek tudnia kell megőrizni sajátosságait, ellent kell
állnia annak a kolonizálásnak, ami kulturálisan és politikailag jelen van a
brüsszeli vezetésben. A sokszínű Európában minden nemzet őrizze meg a maga
kultúráját. Hiszen ez teszi széppé az emberi életet. Ennek kapcsán a Szentatya
azt mondta, ne izguljunk, ne féljünk, lássuk tudatosan, hogy merre kell
haladnunk. A nemzeti különbségek elmosása óriási veszélyt jelent Európában
és mindenhol, mert így az emberi személy is elveszíti identitását. Nem szabad,
hogy Európa elveszítse a nemzeti tudatra épülő sajátosságait. Úgy fogalmazott,
hogy Európának vissza kell térnie saját önmagához, identitásához. Minden népnek
önmagává kell lennie. Nem szabad teret hagynunk az ideológiai gyarmatosításnak.
Áttekintve a katolikus püspökök nyilatkozatait, nem vagyok meglepve. A
kibontakozó kép éles ellentétben van azzal, amit a liberális média világszerte
fest a pápáról. De a témára vonatkozó beszédeiben rendre előjöttek azok az
üzenetek, amelyeket a világsajtó mindig elhallgatott. A befogadás kultúrája, a
bajban lévők iránti szolidaritás akkor tud érvényesülni, ha a bevándorlók
tiszteletben tartják a befogadó országok törvényeit. A nemzeti kormányoknak
pedig saját állampolgáraik felé van nagy felelősségük: figyelembe kell vegyék
országuk befogadó képességét és biztonságát.
Miért nem látja ez világosan minden médiafogyasztó? Tudomásul kell vennünk, hogy
a hírgyártást a politika szolgálatába állította az un. szabad világ. Ez ma a
demokráciára nézvést a legnagyobb veszély. A Ferenc pápáról festett kép a modern
média egyik legnagyobb átverése. A magam részéről inkább hiszem azt, amit a
magyar főpapoknak az ad limina látogatásról szóló nyilatkozataiban találtam,
mint az egyéb sajtóhíreket. Ebből ugyanis kiderül, hogy a Szentatya a mostanában
sokat emlegetett, de valójában már elavult ún. nyílt társadalom elméletet
határozottan elveti, egyes elemeit egyenesen sátáninak mondja.
Miért forgatják ki a szavait? Nem kell messzire menni a magyarázatért: Ő az, aki
nem elégedett meg azzal, hogy szemforgató módon sajnálkozzék a világ
erőforrásainak felháborítóan egyenetlen megoszlásán, mint tették ezen
erőforrások tulajdonosai most Davosban, hanem pápaságának már az elején nyersen
kimondta: ez a gazdaság öl. Azóta veszélyben van az élete, és nemcsak az Iszlám
állam részéről.
Megjelent a Magyar Idők
2018. február 12-i számában