"Nem tudom, fogadtak-e még új miniszterelnököt nagyobb kétségek valaha is az Egyesült Királyságban. Megvan ennek az oka: a parlament elsöpörte May asszonyt, de a mi Boriszkánk semmivel sem tud többet mondani, mint bukott elődje, nincs üzenete Brüsszel felé, ami új tárgyalási alap lehetne."
Mit tesz Boris?
Boris most nem Boriska becézése. Borisz a helyes kiejtés, s úgy folytatódik:
Johnson. Hosszú és bonyolult folyamat révén szerezte meg magának az angol
miniszterelnöki széket.
Sikerét nem kísérte kitörő öröm, sőt. Most megmutathatja, hogy több-e, mint egy
bohóc – ez volt az egyik jellemző reakció. Skócia újabb népszavazást készít elő:
komolyan felveti a távozás gondolatát. Nem akarok határellenőrzést Írország és
Észak-Írország között, próbálta enyhíteni a megegyezés nélküli kilépés
következményeit, de az írek szemébe nevettek: Nem hiszünk neked, Boris.
Nem
tudom, fogadtak-e még új miniszterelnököt nagyobb kétségek valaha is az Egyesült
Királyságban. Megvan ennek az oka: a parlament elsöpörte May asszonyt, de a mi
Boriszkánk semmivel sem tud többet mondani, mint bukott elődje, nincs üzenete
Brüsszel felé, ami új tárgyalási alap lehetne.
Mit
tesz ilyenkor a rossz politikus: hangoskodik. B. Johnson az egész unióra
kiterjedő médiakampányban gondolkodik, hogy meggyőzze a kormányokat és a
polgárokat, hogy komolyan gondolja október 31-ét.
Mennyire igaza van Tony Blaiernek, aki szerint a Trump féle populizmus üdítő
jelenség az angolhoz képest. Farage és tettestársai belehergelték az angolok
vékony többségét a távozás igenlésébe, majd maguk is megrettentek a
következményektől. Hogy mik is ezek a következmények, erről kellene Boriszkának
hiteles tájékoztatást adnia, de nem, erről néma csend. Fejére szól, ki szót
emel, Borisz nem alhatik.
Jó
lelkiismerettel nem is alhat jól.
Surján László