Augusztus 15-én délben Ferenc pápa Szűz Mária hálaénekének két szaváról, az ujjongásról s a magasztalásról elmélkedett, utána pedig megáldotta azt a hatezer rózsafüzért, amelyet a Szíriában élő katolikus családoknak küldenek.
Ujjongjunk a nagy
dolgokért, melyeket az Úr végbevitt életünkben!
Augusztus
15-én délben Ferenc pápa
Szűz Mária hálaénekének két szaváról, az ujjongásról s
a magasztalásról elmélkedett, utána pedig megáldotta azt a
hatezer rózsafüzért, amelyet a Szíriában élő katolikus családoknak küldenek.
Kedves testvéreim, jó napot
kívánok!
A mai evangéliumban, a Boldogságos
Szűz Mária mennybevételének főünnepén, a Szent Szűz így imádkozik: „Lelkem
magasztalja az Urat, és szívem ujjong Istenben, az én megmentőmben” (Lk
1,46–47). Nézzük az igéit ennek az imának: magasztal és ujjong. Két ige:
magasztal és ujjong. Akkor szoktunk ujjongani, amikor annyira jó dolog
történik velünk, hogy nem elég belül, lelkünk mélyén örülni, hanem egész
testünkkel ki akarjuk fejezni boldogságunkat: ekkor ujjongunk. Mária Isten miatt
ujjong. Talán velünk is megesett már, hogy az Úr miatt ujjongtunk. Szoktunk
ujjongani egy jó eredmény miatt, egy jó hír miatt, ma viszont Mária arra tanít,
hogy Istenben ujjongjunk. Miért? Mert ő, Isten, „nagy dolgokat” tesz (vö. Lk
1,49).
A nagy dolgokra a másik ige utal: magasztalni.
„Lelkem magasztalja.” Magasztal. Magasztalni épp azt jelenti, hogy kiemelünk egy
valóságot a nagyságáért, a szépségéért… Mária előtérbe állítja az Úr nagyságát,
dicséri őt, és azt mondja, hogy ő valóban nagy. Fontos, hogy az életben nagy
dolgokat keressünk, különben elveszünk a sok apróság között. Mária megmutatja,
hogy ha azt akarjuk, hogy életünk boldog legyen, akkor első helyre Istent kell
tennünk, mert egyedül ő nagy. Hányszor előfordul azonban, hogy jelentéktelen
dolgokat hajszolunk: előítéletek, neheztelések, versengés, irigykedés, hiú
ábrándok, felesleges anyagi javak… Mennyi jelentéktelen apróság van az
életünkben! Tudjuk jól. Mária ma arra hív, hogy azokra a „nagy dolgokra” emeljük
tekintetünket, amelyeket az Úr végbevitt benne. Bennünk is, valamenyiünkben,
az Úr sok nagy dolgot visz végbe! Fel kell ismernünk őket, ujjonganunk kell
miattuk, és magasztalnunk kell Istent ezekért a nagy dolgokért!
A „nagy dolgokat” ünnepeljük ma.
Mária a mennybe vétetett: a kicsiny és egyszerű elsőként kapja meg a legnagyobb
dicsőséget. Ő, aki emberi teremtmény, egy közülünk, eléri az örökkévalóságot
lélekben és testben. És ott vár bennünket, ahogyan egy anya várja gyermekeit,
hogy hazatérjenek. Isten népe ugyanis őt a „menny kapujának” nevezi. Mi úton
vagyunk, a fenti otthon felé vándorolunk. Ma Máriára tekintünk, és a célt
látjuk. Látjuk, hogy egy teremtmény felvétetett a feltámadt Jézus Krisztus
dicsőségébe, és ez a teremtmény csak ő lehetett, a Megváltó anyja. Látjuk, hogy
a mennyországban Krisztussal, az új Ádámmal együtt ott van ő is, Mária, az új
Éva, és ez bátorságot és reményt ad nekünk idelenti zarándoklásunkban.
Mária mennybevételének ünnepe
felhívás mindnyájunknak, különösen azoknak, akiket kételyek töltenek el és
szomorúak, akik lesütött szemmel járnak, és nem tudják felemelni tekintetüket.
Nézzünk fel, a menny nyitva van; nem kelt félelmet, már nem idegen, mert a menny
küszöbén egy anya áll, aki vár bennünket, és ő a mi anyánk! Szeret bennünket,
mosolyog ránk és állandóan segít bennünket. Ahogyan minden anya a legjobbat
akarja gyermekeinek, azt mondja nekünk: Értékesek vagytok Isten szemében, nem a
világ apró vigaszaiért, hanem a menny nagy örömeiért lettetek teremtve!” Igen,
mert Isten öröm, nem unalom! Isten öröm! Engedjük, hadd fogjon kézen minket a
Szűzanya! Valahányszor kézbe vesszük és imádkozzuk a rózsafüzért, újabb lépést
teszünk az élet nagy célja felé.
Engedjük, hogy az igazi szépség
vonzzon bennünket, ne engedjük, hogy beszippantsanak az élet jelentéktelen
apróságai, hanem a menny nagyságát válasszuk! A Szent Szűz, a menny kapuja,
segítsen, hogy mindennap bizalommal és örömmel tekintsünk oda, ahol a mi igazi
otthonunk van, ahol ő van, aki anyaként vár bennünket!
A
Szentatya szavai az Angelus elmondása után:
Kedves testvéreim!
Szeretném kifejezni közelségemet
több dél-ázsiai ország lakosságához, melyeket keményen sújtottak a monszunesők.
Imádkozom az áldozatokért és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekért, az
összes hajléktalan családért. Az Úr adjon erőt nekik, és mindazoknak, akik
segítik őket.
Ma sok zarándok egybegyűlt a
lengyelországi Częstochowában, hogy a mennybe fölvett Szűz Máriát ünnepeljék, és
hogy megemlékezzenek a Szentszék és Lengyelország közötti diplomáciai
kapcsolatok helyreállításáról. Szeretettel üdvözlöm mindazokat, akik
egybegyűltek a Fekete Madonna lábánál, és biztatom őket, hogy imádkozzanak az
egész Egyházért. Az itt lévő lengyeleket is köszöntöm!
Szeretettel köszöntelek benneteket,
Olaszországból és már országokból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a
Donum Dei misszionárius családot, a Claret Szent Antal Mária Világi Uniót, a „Festeros
de San Vicente” venezuelai csoportot, akik Valenciából érkeztek, végül pedig a
novoli fiatalokat, akik iskolai táborban vannak.
Most pedig kérlek benneteket,
kísérjétek imátokkal ezt a mozdulatot: megáldok jó sokat azok közül a
rózsafüzérek közül, amelyeket Szíriában élő testvéreinknek fogunk elküldeni. A
Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezet kezdeményezésére mintegy hatezer
rózsafüzért készítettek a kármelita nővérek Betlehemben. Ma, ezen a nagy
Mária-ünnepen megáldom őket, aztán pedig majd kiosztják őket a Szíriában élő
katolikus közösségeknek, főleg olyan családoknak, akik elveszítettek valakit a
háború következtében. A hittel végzett imádságnak nagy ereje van! Továbbra is
imádkozzuk a rózsafüzért a békéért a Közel-Keleten és az egész világon!
Mielőtt áldást adok, imádkozzuk el
az üdvözlégyet!
Üdvöz légy, Mária… [Áldást
ad.]
Áldott mennybevétel-ünnepet kívánok
mindnyájatoknak! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az
ebédhez! A viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican News
Forrás: Magyar Kurír