"Azt sem először mondom, hogy a pártvezetők megegyezhetnek egymással, kis számoló gépeiken összeadogathatják népszerűségi mutatóikat, de egyet nem tudnak elérni, hogy a szavazók kövessék az utasításaikat. A győri négy jobbikos lemondása, amit nem tartok egyébként etikusnak, jól jelzi, hogy az árulásnak is tekinthető szövetségkötést nem nyeli le a pártja eredeti üzeneteit komolyan vevő ember."
Kampányvégi helyzetkép
Többször értetlenkedtem már, látva, hogy az ellenzék mennyire önsorsrontó
kampányt folytat. Ezen a választáson két baj érheti őket: az egyik, hogy nem
nyernek. Akkor hiába volt a nagy összefogás. Az ilyen, kínban született
egységnek az országgyűlési választásokon lehet értelme, 2018-ban ez nem sikerült
nekik, és ha most sem lesz eredményes, 2022-ben nehezen fognak a pártok
belemenni, mert arculatot, lehetőségeket veszítenek, de semmit nem nyernek.
A
másik baj, ami az ellenzékkel történhet, hogy egy településen elnyeri a
választók bizalmát. Ez azért baj, mert pillanatok alatt ki fog derülni, hogy a
sok párt mind mást akar. Már legyőzték a Fidesz-KDNP jelöltjeit, megszűnt az
összefogás értelme. Marakodó, belsőleg megosztott önkormányzat jön létre,
amelyben értelmes döntések csak akkor születnek majd, ha a közgyűlésben a
kormányoldal képviselői lesznek többségben, és ha a polgármester akar és képes
velük megegyezni.
Óriási lehetőséget hagyott ki az MSZP Mohácson. Ha a porondon egyedül maradt
jelöltje visszalép, a szocialistákat, mint a demokrácia és a lovagiasság hőseit
ünnepelhetnénk, s ez egészen biztos, hogy ez országszerte szavazatokat hozott
volna. De nem, ők kötik az ebet a karóhoz. Biztos tehát, hacsak az utolsó
pillanatban nem változtatnak, hogy szocialista polgármestere lesz egy távolról
sem baloldali érzelmű városnak. Mi meg kicsit keserűen idézhetjük a mondást:
Több is veszett Mohácsnál.
Azt
sem először mondom, hogy a pártvezetők megegyezhetnek egymással, kis számoló
gépeiken összeadogathatják népszerűségi mutatóikat, de egyet nem tudnak elérni,
hogy a szavazók kövessék az utasításaikat. A győri négy jobbikos lemondása, amit
nem tartok egyébként etikusnak, jól jelzi, hogy az árulásnak is tekinthető
szövetségkötést nem nyeli le a pártja eredeti üzeneteit komolyan vevő ember.
Az
ellenzéki egység álmának a mozgató rugója a kormány legyőzésének vágya. Az
önkormányzati választás erre ugyan teljességgel alkalmatlan, tehát október 14-én
még győzelmük esetén is csalódásra ébrednek a szavazóik: továbbra is Orbán
Viktor a miniszterelnök. De más hiba is van. Egy városi vezetői posztért igen
erőltetett a kormányt kritizáló szavakkal kampányolni. Ám ezt tették és teszik,
mire a Fidesz-KDNP felvette a kesztyűt és a kormányzás tényleges eredményeivel
válaszol. Ezek valós tények, amelyekkel szemben semmit sem tudnak az ellenzéki
oldalon felmutatni.
Olyan mezőre vitték tehát az összecsapást, ahol a tűzerejük töredéke a
kormányoldalénak. Háborúban egy ekkora hibáért főbe is lőhetik a parancsnokot.
Most szerencsére más időket élünk, s ha az önérdekünket nézem, csak azért
fohászkodunk, hogy ez a stáb maradjon a helyén időtlen időkig. Azt a jó
szokásukat is megőrizhetik, hogy alkalmas kormányoldali jelöttel szemben
alkalmatlant állítanak. Ezért érdemi, tartalmi kérdésekre vonatkozó verseny nem
is alakulhat ki. Pedig a demokrácia működéséhez a verseny hozzá tartozik. Ezért
tehát azzal zárom soraimat: Magyarország jobb ellenzéket érdemel.
Surján László dr.
A
KDNP tiszteletbeli elnöke