A KDNP 75. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen a párt tiszteletbeli elnöke, Surján László jövőképet vázolt.
75 éves a KDNP
Emlékülés a felsőházi teremben
Egy
hetvenöt éves születésnapon érdemes nemcsak a mögöttünk lévő, hanem az előttünk
álló hetvenöt évre is gondolnunk, bár nem akarok úgy járni, mint az egyszeri
káplán, aki aranymisés plébánosának egy újabb ötven esztendőt kívánt. Nono –
mondta a plébános, maga csak ne korlátozza a Gondviselést.
Ezért elsőként egy visszapillantás, mégpedig 1989 áprilisára. Akkor jött a hír,
hogy a Demokrata Néppárt három volt országgyűlési képviselője — Ugrin József,
dr. Matheovics Ferenc és dr. Keresztes Sándor — elhatározták: fiatal erők
bevonásával szervezőbizottságot alakítanak, és megkezdik a Kereszténydemokrata
Néppárt újjászervezését. Miért nem a Barankovics féle néven? A KDNP volt az
eredeti, mondták. Nem is volt akkor erről vita. Később pártelnökként nagyon
éreztem a felelősséget, hiszen a névhasználat miatt, ami hibát elkövetünk,
rávetül magára a kereszténységre. Hiába magyarázzuk, hogy a kereszténydemokrácia
egy szó, politikai termék, nem vallás. Ma újraéledt a vita: jogosan használjuk-e
a keresztény jelzőt? A kérdés a rendszeresen bérmálkozóktól indult, ők próbáltak
meg önérdekből éket verni a vallásos emberek és a kormányzó pártok közé. A
migráció kezelése kapcsán például, számonkérték a keresztény erkölcsöt, a
szeretet parancsát politikusainkon. Eltorzított pápai nyilatkozatokkal
bombáztak, s ez mélyen hívő keresztényeket is megzavart. Azt kell tehát tennünk,
amit az elmúlt 75 évben többször: különböztessük meg a politikai kereszténységet
a keresztény politikától. A politikai kereszténység voltaképp bűn: keresztény
jelszavakkal leöntött álságos politika, amit mélységesen elutasítunk. Ma, amikor
a tényleges keresztények száma a társadalomnak csak egy töredéke, a politikai
kereszténység értelmetlen, rövid távon is eredménytelen próbálkozás volna. Mi a
keresztény politika? A kérdés felidézi a harmincas évek vitáját a katolikus
irodalomról. Ki a katolikus író? - kérdezték Sík Sándortól. Ki a katolikus
suszter? - kérdezett vissza, és felelt is: aki jó cipőt csinál. Akkor lehet
valaki jó katolikus - vagy terjesszük ki: jó keresztyén - politikus, ha jó, amit
csinál.
Ma
annyira kifordult önmagából a nyugati világ, hogy egyetlen kiút látszik,
visszatenni a keresztény értékeket oda, ahonnan a felvilágosodás kiűzte: a
mindennapi életünkbe, ideértve a közéletünket is. A vasárnapi kereszténység
jámbor szokás, de nem Isten-ember kapcsolat. Legyünk büszkék, hogy a keresztény
szó benne van pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az
alkotmányban, de éljünk és viselkedjünk is ennek megfelelően.
Egy
másik emlék: Aznap, amikor a Fidesz eldöntötte, hogy kilép a Liberális
Internacionáléból, és felvételét kéri az Európai Néppártba, este felhívtam Varga
László bátyánkat, tudakolva, hogy mit szól a fejleményhez.
Amikor hazaértem,
kibontottam a legjobb vörös boromat és kétszeres adagot ittam meg az este.
Így köszöntött ránk a XXI. század. A Fidesz néppártosodása örvendetes, de új
kihívást jelent. Soha nem volt lehetőség nyílt arra, hogy a kereszténydemokrata
elgondolások ne csak a választási ígéretekben sorolódjanak, hanem meg is
valósuljanak. Család és gyermektámogatások, munkanélküliség kezelése, adósság
rendezés, hit és erkölcstan oktatás, csak példaképp egy-két nagy falat a sorból.
A kihívás abban van, hogy az összehangolt parlamenti munka, a közös és egységes
kormányzás mellett a társadalom nem érzékeli a KDNP önálló létét. Sokan
hajszolnának bele minket egy marakodós, rossz házasságba a Fidesszel. Politikai
ellenfeleinknek aranyat
érne. Ennek nem ugrunk be, azonban többre
van szükség. A KDNP legyen jelen a társadalomban, erősödő terepmunkával, helyi
közösségek kialakításával.
Olyan időszakban
köszöntött ránk ez a 75. születésnap, amikor merészség a következő 75, de akár
csak a következő 25 évre előre tekinteni. Mi ennek az oka? Van elméleti
bázisunk, az egyház társadalmi tanítása, ami nemcsak létezik, hanem fejlődik is.
Van tehát iránytű, és van feladat[1].
Meggyengült viszont a társadalom fogadókészsége a keresztény gondolkodásra. Az
élet tisztelete helyett a halál kultúrája terjed, nem töltöm az időt az
önmagából kifordult világ botrányainak sorolásával. A problémákkal a hagyományos
kereszténydemokrácia, úgy ahogy azt a hajdan példamutató nagy nyugati pártok
annakidején tették, ma nem tud megküzdeni. Addig követték a korszellemet, amíg
először arculatukat vesztették, mára a szavazóikat. Európa és az egész un.
fejlett világ vagy észhez tér, vagy elpusztul. Robert Schuman óta tudjuk ezt, de
európai testvérpártjaink jó része nem veszi figyelembe. A KDNP, ha be akarja
tölteni hivatását, meg kell őrizze a szoros értelemben vett kereszténydemokrata
voltát, és nyíltan vállalnia kell értékeit. Ha a párt új nemzedéke hiteles
emberekből áll, akkor lesz újabb hetvenöt év, aminek a reményében gratulálok
mostani születésnapunkhoz. A párt volt elnökeként köszönettel tartozom a közösen
eltöltött, olykor nehéz időkért. Jó mulatság, férfimunka volt. De a neheze még
hátra van. Prohászkával mondom[2]:
meglesz, gyerünk! Köszönöm a figyelmet.
Surján László
[1]
Ferenc pápa pápasága elején kijelentette:
ez a gazdaság öl. Merkel kancellár is arról beszélt a 2008 utáni krízis
kapcsán, hogy mindent át kell alakítani. Az Európai Néppárt máig nem indított
még csak elméleti gondolkodást sem erről, más pártoknál pedig pótcselekvések
zajlanak: klímaváltozás vita, migráció, pedig a gyökerekhez kellene nyúlni.
[2]
Prohászka Ottokár így fejezte be az
ifjúságnak szánt buzdítását a Zászlónk első számában.